Ugyanaz másképp

Magát a crossover jelleget, amely minden más sisaknál tökéletesebb kilátást tesz lehetővé (a legfontosabb a túrák során, hogy a tanktáskában elhelyezett térképet szinte lehajolás nélkül tudom tanulmányozni), annyira megkedveltem, hogy amikor szóba került az új sisak kipróbálásának a lehetősége, igyekeztem valamilyen hasonlót keresni. Így esett a választás a konszern prémium márkájának, az X-Lite-nak az új állvédős fejfedőjére.

Az alapkoncepció teljesen ugyanaz. Felveszed a sisakot mint egy nyitott bukót, majd a helyére illeszted az állvédőt. Érdekes, hogy az X-Lite-ban még alig ezer kilométert tettem meg, mégis megy tükör nélkül az állvédő beillesztése, míg a Nolannál a mai napig segítségül kell hívnom a visszapillantómat indulás előtt. Azonban az állvédővel kapcsolatban számos eltérést fedeztem máris fel. Egyrészt legalább két centiméterre van az államtól. Másrészt van benne szél- és bogárfogó háló alul (amúgy kivehető), így nem fog a téli nagy hidegekben annyira befújni a szél – de erről majd később beszámolok. Harmadrészt pedig van két külön nyitható szellőzője, amelyek három ponton vezetik a plexire a szemből érkező levegőt. Ez nagyon hasznos, mert így a PinLock alatti terület sem párásodik, amint elérünk egy negyvenes sebességet a motorral. (Az X-Lite esetében a páramentesítő kiegészítő plexi egyébként alapfelszerelés!)

Eltérés még, hogy a Nolan ricnis csattjával ellentétben az X-402GT dupla-D gyűrűs állszíjjal rendelkezik, amely az én szívemhez valahogy közelebb áll – persze ez megint csak szokás és ízlés kérdése. Ezzel együtt az X-Lite fejvédője is megkapta a teljes zárt sisakra érvényes minősítést, így bármely pályanapon nyugodtan lehet benne akár versenyezni is. Teszem hozzá, valószínűleg sokan csodálkoznának rajta, ha valaki ebben állna rajthoz… Pedig tömege miatt akár versenycélokra is alkalmas lehet, hiszen érezhetően könnyebb a Nolannál. A rajta feltüntetett adat szerint 1390 gramm, de azért majd ezt is pontosan lemérem egy hitelesített mérlegen valamelyik postahivatalban.

Az X-Lite zajszintje (bár ez a világ egyik legszubjektívebb dolga, mint tudjuk), erősen eltér a Nolanétól. Kicsit halkabb, de számomra nem ez a legfontosabb: a zaj tónusa is más. Az N43Air mélyebb hangon szól, az X-402GT pedig sokkal inkább valamilyen suhogásra hasonlít ugyanolyan tempónál (plexi nélküli motoron természetesen, hiszen a turbulenciák hatása még jobban összekavarja a képet). Ezt sem nevezném kiugróan halk bukósisaknak, azonban eddig cseppet sem találtam zavarónak a zajszintjét. Most azonban következik a 48 órás, amely után még néhány hosszabb túra van kilátásban. A BMW 24 órása után lesz már annyi friss tapasztalatom, amelyet remélem érdemes lesz megosztani a kedves olvasókkal.