Ez a teszt (talán ismét) bevallottan elfogultra sikeredett. Nem ápolok különösebben szoros kapcsolatot a robogókkal – miután közel húsz évvel ezelőtt eggyel behajtottam egy kirakatba -, de az élet úgy hozta, hogy ennek ellenére egyáltalán nem kaptam sírógörcsöt, amikor Szentendrén átvettem az ötvenes F-Actot.
Kicsi, olcsó és szerettem
A történet ott kezdődik, hogy saját motorom már több mint 3 hónapja szervizben van (…) a legutolsó tesztmotorom pedig ha jól emlékszem a Hayabusa volt, még tavaly. Általában végigmotorozom a telet, így most, ahogyan kezdett enyhébbre fordulni az idő, különösen erőteljes motorozási ingerencia ébredt bennem. Hogy rövidre fogjam, mondjuk tavaly ősszel még nem gondoltam volna, hogy ennyire lehet örülni egy ötvenes Keeway robogónak. Rossz emlékek ide vagy oda, a motorozás vágya túltett a negatív előítéletemen. Örömmel csavartam az ötevenes aszfaltszaggató szarvát.
Ám még mielőtt a nyeregben töltött óráimról számolnék be, hadd szóljak pár szót a robogó elektronikájáról és azon belül is a kulcsról. A Keeway szemmel láthatóan (nagyon helyesen) felismerte, hogy az emberek különösen tudnak értékelni ipari méretben előállítva filléres elektronikai apróságokat, így az F-Act is bővelkedik efféle kényeztetésekben. Kezdeném a legötletesebbel: a műszerfalon egy kis mobiltelefon ikon villogni kezd, ha hívásunk van. Nem bluetooth kapcsolatról van szó, egyszerűen egy kis elektronika érzékeli, ha a telefon kommunikálni kezd. Egyszerű, olcsó, okos, hasznos.
Ezt kérjük fejleszteni…
A sort a kulcsról elérhető funkciók folytatják. Önmagában kellemes meglepetés, hogy egy ilyen kaliberű járművön találunk gyári riasztót, amelyet a gyári kulccsal vezérelhetünk. Hab a tortán, hogy akár be is indíthatjuk, illetve le is állíthatjuk a motort a távolból, komoly impressziót gyakorolva ezzel az arra fogékony környezetünkre. Mindezzel egyetlen problémát találtam. A kulcson lévő gombok igen érzékenyek, nagyon könnyű megnyomni rajta valamit véletlenül (különösen kesztyűben). Ez aztán komédiába illő jelenetek folyamát indítja, el. Amikor mondjuk a tanksapka kinyitása közben beindítjuk a motort, vagy valahányszor hozzányúlunk ki- illetve bekapcsoljuk a riasztót. Zsebben is könnyen megnyomódik, így később egyáltalán nem lepődtem meg, hogy miután elfelé sétáltam a motortól az mögöttem esetleg beindult, vagy éppen elkezdett szirénázni. Szóval azzal a kulccsal mindenképpen kell valamit kezdeni.
Akár 70 kilométer/órás sebességet is elérhetünk viszonylag komfortosan
No de félre a kukacoskodással, pattanjunk a nyeregbe! Az F-Act indulásnál kissé lomha, ám úgy 5-10 kilométer/órától szárnyra kap, és akár a 70 kilométer/órás végsebességet is képes elérni önerejéből sík úton. Ez engem megdöbbentett, minthogy az is, hogy ennél a sebességnél még egészen jó stabilitással rendelkezik a kis motor. Azért nem akarom túldicsérni a futóművet persze, mert arra nem szolgál rá, de összességében azt gondolom, hogy ebben az árkategóriában hozza az elvárható minőséget. Külön tetszett, hogy a motorkának elég jó a hasmagassága. Ennek nyilván nem a terepen vesszük hasznát, mivel oda általában nem megyünk robogózni, hanem olyan helyzetekben, amikor a robogót valami emelvényre, pár lépcsőfokon akarjuk felrángatni. A robikat sokszor tesszük kapu alá, hasonló helyekre, újabb jó pont, hogy ilyenkor nem hasal fel.
A fékekkel már kevésbé voltam elégedett. Különösen a hátsóra igaz – és ugyebár a robogó súlyelosztásából adódóan a hátsó fékeknek komoly szerepe van -, hogy igencsak rá kell markolni a rendesebb lassulás érdekében. Vészesnek azért nem mondanám, mindenesetre feltűnt. Némiképp magyarázza a jelenséget, hogy elöl igen véznácska tácsát és nyerget látunk, hátul pedig dobfék dolgozik.
Ezzel együtt a kis ötvenes Keeway-jel nagyon jól el lehet lenni. Méreteihez képest kényelmesnek nevezném, talán nem túlzás azt mondani, hogy dögösen néz ki és összességében egy praktikus jószágról van szó. Nem érződik ócskának vagy gagyinak, így a vételár fényében igen ütőképes lap lehet a belépő szintű robogók táborában.
Az ötvenes Keewaynek hála, robogóundorom elmúlt, sőt, talán kicsit meg is kedveltem a műfajt. De láttam a lehetőséget a továbblépésre. Úgy éreztem, szervezetem képes elviselni még valamivel nagyobb gyorsulást és lassulást is. Ekkor az élet megajándékozott 150-es, négyütemű Hackerrel.
Micsoda különbség! Míg az ötvenessel a padkán igyekeztem elkerülni, hogy az autósok a járdára lökjenek, addig a 125-ös Hackerben már megvan az a többlet, amivel álló helyzetből simán le tudjuk gyorsulni a négykerekűeket, 90 kilométer/óra feletti csúcssebessége pedig bőven elegendőnek bizonyul városban. A motorjának markáns morgó hangja van, legalábbis az ötvenes kétütemű után egészen bizonyosan. Az indulási betorpanásnak itt nyoma sincs, ami egyébként az alacsony sebességű manőverezésnél is nagyon fontos. A kis ötvenessel, szűken, koppra alátett kormánnyal gyakorlatilag nem lehet lábletétel nélkül megfordulni, mert a motornak nincs annyi ereje ilyen alacsony sebességnél, hogy egyensúlyozni lehessen. A Hacker azonban annyira kezes, hogy megkockáztatom: kicsit nagyobb mérete ellenére, jobban lehet az álló autók között szlalomozni vele, mint öccsével.
Az F-Act-hoz képest valóságos rakéta, és meg is áll. Pont azt nyújtotta, amit a kicsiből hiányoltam. Nagyon bejött
Ezen végre a fék is fog, bár az első lehetne jobb, de a hátsót még utassal is két ujjal lehet satuzni. Futómű tekintetében nincs akkora műszaki változás, mint mondjuk motorerőben, de ez nem különösebben zavaró, legalábbis számomra. Ebben a tekintetben leginkább a kanyarban könnyen leérő nagysztender lehet gond, persze ez vérmérséklet függvénye is. A Hacker elejében egyébként néha koppan valami, ami engem boldogsággal töltött el, hiszen édes-kedves V-Strom 650-emre emlékeztetett…
A Hackerrel kapcsolatban tehát műszaki értelemben gyakorlatilag nincs kivetni valóm, ergonómiailag lettem figyelmes két problémára. Azon túlmenően, hogy a tükröket sehogy sem lehet jól beállítani, az ülésen lévő púp kimondottan zavaró. Értem én, hogy ez a kitüremkedés hasonlóan Tóth Zoli dragbike-jához, a több gés gyorsulás leküzdésében segít a hallállal dacoló robogósnak, csak ez azt is jelenti, hogy ha akarunk sem tudunk annál hátrébb csúszni az ülésen. Ebből adódóan az én 176 centis testméretem lehet körülbelül a maximum, nálam magasabb apósom kérdően nézett rám, amikor az első üléspróbán a robogó eleje és a púp közé „szorult” térdileg és farilag. Azt gondolom, hogy a púpnak előnye nincs, hátránya azonban már egy átlagos testmagasság esetén is jelentős, így jobb lenne ha nem lenne…
Ezt a púpot sem a vezető, sem az utas nem tartja jónak. Akkor miért is van ott?….
Összefoglalva, nekem ez a két motor úgy hiányzott, mint hazatérő tengerésznek a felesége, így igen nagy jóindulattal közeledtem hozzájuk. De azt hiszem objektív tény, hogy a Keeway igen jól céloz a piacra, és tudja, hogy a kedvező ár mellé kell tennie egy viszonylag jó dizájnt, meg kell spékelnie pár filléres, de annál hasznosabb aprósággal. Műszakilag láthatóan nem kíván versenyre kelni a robogógyártás krémjével, de hozza azt a szintet, ami elvárható, és ami fontos: mindezt egy igen baráti árkategóriában.
Legyünk őszinték! Mi az alapvető kérdés, ami a „gyanúsan” alacsony árú kínai Keeway robogókkal kapcsolatban felmerül? Leginkább az, hogy vajon gagyi, ócska, távolkeleti vacakról van-e szó? A két motort próbálása után egyértelműen azt kell mondanom: erről nincs szó. Hogy őszinte legyek, nem tudom, hogy hová tehető az ilyen méretű robogók standardja, de számomra mindkét kétkerekű nyújtotta azt, amit elvárnék, ha ilyen módon igyekeznék szembeszállni a nagyvárosi dugóval. Racionális választásnak tűnik mindkettő
MŰSZAKI ADATOK | F-Act 50 | Hacker 125 |
Motortípus | Egyhengeres, kétütemű, léghűtéses | Egyhengeres, négyütemű, léghűtéses |
Hengerűrtartalom (cm3) | 49,2 | 124,6 |
Furat x löket (mm) | 40×39,2 | 52,4×57,8 |
Sűrítési arány | 7,2:1 | 10,3:1 |
Teljesítmény (kW(LE)/min) | 2,2(3)/7000 | 7,3(9,8)/8000 |
Forgatónyomaték (Nm/min) | 3,4/5700 | 9,7/6500 |
Tengelykapcsoló | röpsúlyos | röpsúlyos |
Sebességváltó | fokozatmentes | fokozatmentes |
Indítás | Önindító, berúgó kar | Önindító, berúgó kar |
Első fék | tárcsafék | tárcsafék |
Hátsó fék | dobfék | tárcsafék |
Első gumiabroncs | 120/70-12 | 120/70-12 |
Hátsó gumiabroncs | 130/70-12 | 120/70-12 |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 1830/690/1145 | 1860/685/1185 |
Tengelytáv (mm) | 1270 | 1500 |
Saját tömeg (kg) | 93 | 115 |
Megengedett legnagyobb terhelhetőség(kg) | 150 | 150 |
Üzemanyagtartály térfogata (l) | 4,8 | 7,5 |
Alapár (2009. április, forint +regadó) | 249900 | 349900 |