Sajnos vagy nem, de ugyanazt a gondolatmenetet fogom folytatni, amelyet a CBR500R tesztjében már elkezdtem boncolgatni. Annál is inkább, mert most, ezt a motort vizsgálva még aktuálisabban merül fel a kérdés: mi szüksége lehetett a Hondának a CB500X-re az NC700X mellé? A két gép sziluettjét egymás mellé téve alig van eltérés, első felületes pillantásra simán össze is lehet keverni őket. Mégis, vegyük szemügyre a különbségeket, azután nézzük meg, milyenre sikerült tesztalanyunk.

Igazi, mindennapi használatra való motorkerékpár a Honda CB500X

Az erőforrások közötti visszalépést már ismerjük – no meg az adja magát a típusnevekből is. 670 helyett 471 köbcentiméter szintén soros kéthengeres elrendezéssel, ugyanúgy 48 lóerő, azonban 6’250 helyett 8’500-as fordulaton, viszont 60 helyett csak 43 Newtonméter, ráadásul nem 4’750-en, hanem 7’000-en érkezik.

Az X a gyártó on-off szegmensbe tartozó, vagyis rosszabb utakra is ajánlott motorjait lejöli. Igen hangsúlyosan meg is jelenik a CB-n

Ez eddig egyszerű, azonban a kísértetiesen hasonló sziluettek valójában eltérnek egymástól. A CB kicsit rövidebb lett, szám szerint 115 milliméterrel – tengelytávja viszont még többel, 119 millivel kurtult. Szabadmagassága nőtt 5 millimétert, az ülés mégis alacsonyabban van tízzel. Szerencsére a menetkész tömege is fogyott: 214-ről 196 kilogrammra – pedig ez jó három literrel több üzemanyagot tartalmaz, hiszen a tank térfogata is gyarapodott.

Sok kicsi sokra megy

Egy motorkerékpár futóművénél pedig néhány milliméter is nagyon sokat számít – hányszor módosítanak egészen lehelletet egy tengelytávon, villaszögön vagy utánfutáson egy-egy típus második generációjának bemutatásakor, hogy a vezethetőség döbbenetesen javuljon -, nem hogy erős tíz centi!

A szélvédő hatékonyan dolgozik, és egy kézi szerszámmal még állítható is a magassága

Ennek megvan a pozitív hozadéka a két X típusjelű gépnél is: nagy örömmel állapítottam meg, hogy a tavalyi teszt során az NC700X-nél sérelmezett, nekem nem tökéletes érzetet adó bekormányzási- és ívváltási tulajdonság (bár azóta nem mentem másik olyan géppel, így még mindig lehet, hogy egyedi jelenségről volt szó) nyom nélkül felszívódott.

Egyszerűen jó vele motorozni

Sőt, a CB500X kanyarvételi élményfaktora teljesen megfogott: nagyon könnyen irányítható, precíz motort ismertem meg benne. Még egy körforgalom is vigyorgásra készteti az embert, vagyis a hétköznapi motorozás állandó örömforrássá válik – ami nem egy utolsó szempont!

A hátsó rugóstag előfeszítése 9 fokozatban állítható – már ha beférünk oda valahogy

Mindeközben a futóműkomfort szerencsére ugyanolyan jó maradt, mint volt: az átlagos hazai utakat teljesen jól tolerálja. A fékek ugyanakkora tárcsákkal operálnak, mint az NC700X-en, azonban a dugattyúk száma és elrendezése egyszerűsödött. A nagyobbik rokonon elöl három, hátul pedig egy dugattyú szorítja a fémkorongokat, ráadásul kombinált működéssel: az egyik első dugót a lábfékkel tudjuk munkára bírni. Itt azonban elöl csak két ponton préseljük a tárcsát, azokat viszont csak jobb kezünkkel hozhatjuk működésbe. Vagyis egy teljesen hagyományos, szeparált fékrendszerünk van, amelyet – be kell vallanom – én jobban szeretek.

A második oldalon megnézzük, mennyire elég a csökkent teljesítmény és nyomaték. Lapozz!