A sorozat előző része: Honda DN-01.
A Yamaha összkerékhajtású terepmotorja (és számos egyéb kísérlet ebbe az irányba) vetette fel a kérdést: hogy lehet összehozni egy jó – vagyis hatékony – meghajtást, ha a keréknek kormányzódnia és rugóznia is kell? A kérdésre roppant egyedi választ adott az amerikai Charles Fehn, aki Kaliforniában, az 1950-es években alkotta meg saját kétkerékhajtású terepgépét. Az első prototípus 1959-ben indult útjára, majd 1963-ban megkezdődött a furcsaság gyártása is.
Az alkotó, Charles Fehn az első működő prototípuson, 1959-ben, Kaliforniában
A vas – és az azt gyártó cég – neve Rokon lett. A koncepció lényege pedig ez: nem kell egy motorra mindenképpen rugózó futómű! Nincs rá szükség abban az esetben, ha akkora ballonos abroncsokat alkalmazunk, amelyek megoldják ezt a feladatot. (Konkrétan 12 colos kerekeken feszülnek a több mint dupla ekkora külső átmérőjű gumik.) Egyúttal olyan komoly tapadási felületet is kapunk, amely laza talajon hatalmas segítség az előrehaladásban – különösen az állandó, láncos kétkerék-hajtással együtt.
Ezen a régi változaton jól látszanak a láncok, amelyeket ma már burkolattal védenek a viszontagságoktól
A Rokon dimenziói nagyon barátságosak és emberiek: pont két méter hosszú, 129,5 centiméteres a tengelytávja, ülésmagassága pedig 813 milliméter. Komoly terepképességeket sejtet a több mint 35 centis szabadmagasság és a szárazon egy mázsa alatti tömeg is. A Rokon mozgatásáról egy sima fűnyíró-motor gondoskodik (amúgy Honda). Az erőforrás 208 köbcentiméteres, 7 lóerő a legnagyobb teljesítménye, csúcsnyomatéka pedig 12 Newtonméter. Automata tengelykapcsolón és három sebességes váltón át hajtja meg a kerekeket, de legmagasabb fokozatban sem lépi át az 56 kilométer/órás félelmetes tempót.
Ilyen régi, ütött-vert példányokat is találunk a használtjármű-portálokon
De talán nem is kell neki gyorsabban mennie, hiszen nem erről szól. Azt pedig, hogy a piacon ennek a különlegességnek valóban helye van, egyértelműsíti a tény, miszerint a Rokon a mai napig gyártásban van. Több változata is kapható, a legolcsóbb 6’375 dollár, vagyis nagyjából másfél millió forint. Az alábbi videón pedig mozgás közben is megcsodálhatjuk:
A gyári kisfilmből persze egyértelművé válik, hogy a Rokon leginkább egy elnyűhetetlen munkagép. Oldalkocsitól tűzoltószivattyún és pótkocsin át a vadászfelszerelésekig mindent kapunk hozzá. (A filmben személyes kedvencem 4 perc után a csomagtartón ülő juhászkutya. Tündéri!)
Cimkék:
A BMW évtizedes múltra visszatekintő boxereinél mindig lépésről lépésre vezeti be az új erőforrásokat. Idén itt a GS, jövőre pedig érkezik az új blokkos RT.
Elolvasom »Kerek évfordulót ülnek a Bimotánál. Az olasz manufaktúra fennállásának 40. esztendejében egy exkluzív modellel örvendezteti meg a motorosokat.
Elolvasom »A Premier sisakok az olasz precizitás és a motoros szenvedély ötvözete. Magyarországon pedig ez a bolt gondoskodik arról, hogy ezt a minőséget ne csak a magazinokban lássuk, hanem a saját fejünkön is érezzük.
Elolvasom »Ti kértétek a kínai motorokat, Indián letesztelte első körben a CFMOTO 800MT Exploret
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »
Szegény elég nyomi gyenge és esetlen:)
A széles rgózatlan kerek miatt csak puha sáros terepen jó…az a láncos meghajtás egyszerű és logikus, ha rugózna a villa csak láncfeszítő kéne rá.
Viszot difi itt sincs, gyanítom, így ha elfordul az első kerék, már megint ott tartunk hogy feszül az egész…a cross kategóriában is ez volt az egyik probléma az összekerekes gépekkel hogy nehéz volt kanyarofni vele pont emiatt…
Érdekes hogy egy különleges tulajdonságát nem hangsúlyozzák pedig van videó róla, hogy a ballonos kerekeknek és a zárt felninek köszönhetően úszik a vizen ha nem hagyják eldölni, azaz a tulaj még tud mellette menni egy mélyebb részen.
Ezekről a kétkerékhajtású gépekről gondolkozva felmerült bennem egy kérdés. Miért nem próbálkoznak az autóknál már kiforrott hybrid technológiával ? Gondolok itt arra, hogy hátul hagyományos hajtás, elöl meg elektromos (mint pl. az E-bike-oknál) amihez a szuflát megtermeli a motor.
Persze lehet, hogy van ilyen csak én vagyok tájékozatlan…
Ezen azért csodálkozom, mert azért csak mázsa körüli a súly. Megtartaná azt a víz felszínén két ekkora felület? Valahogy csak akkor tartanám elképzelhetőnek, ha valamilyen levegőnél könnyebb gázzal tültenék meg a gumikat.
Belinkelsz egy ilyen videót?
Akkor már én mind a két kereket egy jó agymotorral hajtanám. 🙂
Szerintem is nagyon hatékony lehetne, elég lenne egy 150-200 köbcentis benzinmotor – kizárólag áramfejlesztésre. Kár, hogy abban a pillanatban, ahogy kerül bele egy akkumulátor, nehéz lesz a jármű.
Azért az elektromos bringáknál egész jól megoldották és nyílván a súly sem olyan horror hiszen ott még jobban számit. Nyílván nem folyamatos használatra csak amikor beüt a krach 🙂
Nna, majd jól levédetem az ötletet… :DDD
„Miért nem próbálkoznak az autóknál már kiforrott hybrid technológiával ? ”
Mert nehéz. Volt ilyen azthiszem már…
A kerékagymotor növeli a rugozatlan tömeget ami meg terepen (ahová összkerék egyáltalán kellhet..) ugye nem jó…bármilyen akkuról nem is beszélve.