A Dakar Rally harmadik napi kanyarja Neom városából indult. Szó szerint egy igazi nagy kanyar volt, mivel 504 kilométer megtételével a versenyzők Neomba értek vissza. Az összesen 77 kilométeres összekötő szakaszok között a 427 km speciál egészen a Jordán határig vitte a mezőnyt a Jabal ash Shifa hegység vonulatai mentén. Ezzel elérték a verseny legmagasabb pontját, ami ezúttal csupán mintegy 1.400 méteres tengerszint feletti magasságot jelentett. Az elmúlt években a Dél-Amerikában megrendezett futamokon ennél jóval nagyobb magassággal kellett megküzdeniük a versenyzőknek, ennek ellenére azért a mostani sem egyszerű.
Idei könnyítésként – és egyúttal nehezítésként is – a versenyzők a navigációs roadbook-ot csak pár perccel az indulás előtt kapják meg. Apró kedvesség a szervezők részéről, hogy ezúttal színes útleírást kaptak, amin különféle színekkel emelték ki a fontosabb eseményeket, figyelmeztetéseket. Ez nagy könnyítés a versenyzőknek, hiszen elég sok időt elvett a másnapi felkészülésből, főleg azok számára, akik egyedül vannak és még szerelniük is kell. A roadbook kiszínezése a következő etap előtt mindig egy érdekes ceremónia. Mindenkinek megvan a maga jól bevált sémája, ami alapján saját magának kiszínezi szövegkiemelővel azokat az információkat, amikre menet közben figyelni kell. Ebben az esetben viszont mindenki ugyanazt a színezést kapja, a nagy csapatok pedig nem tudnak jobban felkészülni a következő etapra.
Szaud-Arábia sem adja meg könnyen magát – a Dakar látványosan nem lett könnyebb az új helyszíntől. Az előző napi szakaszgyőztes Ross Branch a hátsó kerekével elkapott egy követ, ami úgy megdobta, hogy komolyat bukott. A versenyt folytatni tudta, de ezáltal rengeteg időt vesztett – és a motorja is megsérült. A Dakar egyik legpechesebb pilótája Paulo Gonçalves pedig motorhiba miatt volt kénytelen megállni és úgy tűnt, hogy ezzel be is fejezi 13. Dakar futamát. Hat órát várt a szervizcsapatára, akik végül helyrehozták a gépet és Gonçalves be tudta fejezni a speciál szakaszt. Hatalmas időbüntetéssel bár, de úgy tűnik folytatni tudja a versenyt az indiai Hero márkájú motort hajtó szimpatikus pilóta.
A harmadik napon hihetetlenül komoly számú eltévedés, műszaki hiba és bukás ritkította a mezőnyt. Az egyik legsúlyosabb esés éppen az egyik kísérő helikopter kamerája előtt történt, ugyanis egy élversenyzőt sújtott. Így mindannyian láthatjuk, milyen apró hiba vezetett ahhoz, hogy az egyébként nagyon jó időt motorozó Adrian van Beveren hatalmasat bukjon. A holland pilóta két éve a Dakar vége felé a versenyt vezetve törte csúnyán össze magát, tavaly pedig a Yamaha műszaki hibája fosztotta meg a kitűnő befejezéstől. Ezúttal sajnos kulcscsonttöréssel és csípősérüléssel szállították vissza neomi táborba.
A pálya bonyolultságát mutatja, hogy még az élmenők is sorra tévesztettek. Toby Price és van Beveren csapattársa, a Monster Energy Yamaha Rally Team versenyzője, Xavier de Soultrait is közel egy kilométerre távolodtak el a megfelelő nyomvonaltól, majd alig találtak vissza. Emiatt Price 35, de Soultrait pedig 48 perccel értek be a mai szakaszgyőztes mögött – pedig egy ideig már az első négyben voltak. De Soultrait ráadásul egy esés következtében meg is sérült a csuklóján, ami a későbbiekben még gondot okozhat neki.
De nézzük inkább, mi is történt a Honda háza táján! A Dakar-győzelemre hosszú évek óta nagyon komolyan hajtó japán márka azt a nem kis fegyvertényt követte el, hogy a mai szakasz végére csak az ő pilótáik állhattak volna a képzeletbeli dobogóra. Mindez jól mutatja, hogy milyen irányba haladnak a fejlesztések és hogy a japán márkák lassan újra fel tudják venni a kesztyűt a KTM fölényével szemben. Persze messze még a vége, mindenesetre érdekesen alakul a konstruktőrök harca is a Dakar trófeáért. A harmadik versenynapon a legjobb időt Ricky Brabeck mente. Már az elejétől komoly tempót diktált és el tudott húzni a mezőnytől. Közel hat perccel később ért be másodikként csapattársa, a chilei Jose Ignacio Cornejo, majd nagyjából hét és fél perccel később érkezett a harmadik csapattárs, Kevin Benavides is. Ha volt náluk, akkor biztosan pukkantottak egy pezsgőt – vagy egy-két energiaitalt – a Monster Energy Honda Team sátrában.
Összetettben is változott ezáltal a helyzet, az első ötben csupán egy KTM szerepel. Lassan, de biztosan a korábbi győztes osztrák Matthias Walkner szépen lépked előre. A magyar fiúk is megtették a magukét, Gyenes Emanuel a 41. helyen, Saghmeister Gábor pedig a 113. pozícióban értek be ma, ezzel mindketten javítottak az összesítésben. Gábor a 114, Mani pedig a 43. helyen áll az összetettben, míg az Original by Motul kategóriában továbbra is övé a vezetés.
1. | Ricky Brabeck (Honda) |
2. | Jose Ignacio Cornejo (Honda) |
3. | Kevin Benavides (Honda) |
… | |
41. | Emanuel Gyenes (KTM) |
113. | Saghmeister Gábor (KTM) |
1. | Ricky Brabeck (Honda) |
2. | Kevin Benavides (Honda) |
3. | Matthias Walkner (KTM) |
… | |
43. | Emanuel Gyenes (KTM) |
114. | Saghmeister Gábor (KTM) |
Végre elrajtolt az Africa Eco Race 2020-as futama is. Az első szakasz a marokkói kikötővárosból, Tangerből indult nyugatnak az óceán irányába Kenitráig. Itt egy rövid, 23 kilométeres bemelegítő speciál szakasz után folytatták a versenyzők az utat Tarda városáig. Így összesen 711 kilométer összekötő szakaszt kellett aszfalton megtenniük – ezzel le is tudták a verseny leghosszabb burkolt útját. A mért szakasz a Maamora paratölgyerdő homokos területén vezetett át. A rövid táv ellenére a versenyzők rögtön kavarogtak kicsit a ligetek és a homokos tisztások között a kissé nehézkes navigáció miatt, ami azért nem jelentett igazán komoly kihívást és inkább csak a másnapi rajtsorrend meghatározására szolgált.
A motorosoknál az első helyet húsz percnyi “igazi” motorozással az olasz Alessandro Botturi szerezte meg egy Yamaha nyergében. Őt másodikként két perccel később a versenyre egy egész csapat motorost magával hozó világjáró brit fenegyerek, Lyndon Poskitt követte KTM-mel. Majd harmadikként a norvég Felix Jenssen érkezett be szintén KTM motorral. Az ő ideje 24:40 volt. Mindhárom versenyző a 450-es kategóriában fut – itt ugyanis rajthoz állhatnak nagyobb gépek is.
1. | Alessandro Botturi (Yamaha) |
2. | Lyndon Poskitt (KTM) |
3. | Felix Jensen (KTM) |
Természetesen itt az összetett sorrend is ugyanez, hiszen még csak most kezdődik az igazi verseny!
fotók: Dakar.com, Africarace.com, Gyenes Mani Facebook oldala
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »