Az embernek sok rossz oldala mellett van egy csodálatos tulajdonsága. Mindig minden területen próbál valamilyen újat, a korábbinál jobbat alkotni. Ezen sajátosságunk nélkül vélhetően most is barlangban laknánk és halásznánk, vadásznánk és gyűjtögetnénk. Alkotó tulajdonságunknak hála azonban ma már egészen máshol tartunk – persze biztos vannak, akik szerint ezért az útért kár volt. De mi, akik szeretünk motorozni, ezt talán máshogy gondoljuk. Kiváló példa az alkotó elme képességeire tesztalanyunk, amely teljesen új kategóriát teremtett. A SUR-RON LightBEE nagyon könnyű, nagyon erős és nagyon nagy élmény terepen veretni vele. Nézzük, milyen csodát alkottak tervezői!
A jármű alapkoncepciója a downhill kerékpároktól származik, amelyeket kereszteztek a könnyű terepmotorokkal. Azonban nem belsőégésű erőforrást választottak a meghatás céljára, hanem a kor szellemének megfelelően elektromosat. Mivel alapvetően nagyvárosi-, de főleg terepen való használatra szánták a SUR-RON modelljeit, ez logikus lépés volt. A kétféle felhasználási terület pedig kizárólag a végső szerelvényekben mutatkozik meg – az alapok ugyanazok. De azokra majd később térünk ki.
A City változatot egy személyes, kényelmes nagyvárosi rohangászásra szánták. Segédmotoros kerékpárnak számít, így akár B-s jogsival is vezethető. Jogtiszta cuccról van szó, így 45 kilométer/órára van szabályozva a sebessége. Ezzel legalább 70 kilométert képes megtenni – de ha hússzal vánszorgunk, akár százat is. Aszfaltúton való használatra alkalmas gumikat kapott, rendes, közúti szabványnak megfelelő világítása van elöl-hátul, szereltek rá tükröket és egy normális műszeregységet is.
Tesztünk igazi alanya azonban a Sport kivitel. Ő alkalmatlan a közúti használatra – nevéhez maximálisan méltó módon színtiszta sporteszköznek szánták. Van ugyan első világítása, de sokkal egyszerűbb. Nincsenek irányjelzők, tükrök, és a műszerezettség is kimerül a bal markolatra szerelt egyszerű kis inverz kijelzőben. És ami nagyon fontos: a 19-es abroncsokra rendes bütykös gumikat szereltek, hogy maximális legyen terepen a mókafaktor.
A SUR-RON LightBEE nevében is benne van, hogy könnyű. Méghozzá nagyon. A jármű – lehet vitatkozni, hogy a kerékpárokhoz vagy a motorokhoz áll-e közelebb – alapja egy dupla alumínium bölcsőváz, amely mindössze 7,8 kilogrammot nyom és borzasztóan erős. Azért nem elég egy sima gerincváz, mert ez a rész foglalja magába az akkumulátort és az elektromotort is. Előbbiből többféle kivitel is elérhető – lásd a cikk végén a műszaki adatokat. A töltéshez egy mozdulattal kivehető, otthon táplálható és maratoni élvezkedések esetén cserélhető is. Az elektromotor pedig egy 6.000 wattos kényszerléghűtéses cucc, amely egy szíjas primer- és egy láncos szekunder erőátvitelen keresztül direktben hajtja a hátsó kereket. Elég komoly teljes áttétellel, így a keréken leadott nyomatéka 200 newtonméterecske.
A futómű terén szintén nincs semmilyen kompromisszum. Elöl fordított, dupla falú teleszkópok, hátul központi rugóstag. Mindkét 19 colos keréken tárcsaféket találunk – az első és a hátsó megegyezik. A futóműelemek minden paramétere állítható és testre szabható, de a gyári beállítással is elképesztő képességekkel rendelkeznek – erre a menettapasztalatoknál vissza is térünk még. A rugóutakkal sem spóroltak: elöl 200, hátul pedig 210 millimétert képesek utazni a kerekek. Ezek az adatok egy két mázsa fölötti túraenduro esetében is teljesen elfogadhatóak terepen – csakhogy a LightBEE nevéhez méltóan ennél némileg könnyebb. Annyira, hogy a teljes jármű menetkészen mindössze 50 kilót nyom a mérlegen. A szokásos szar szóviccel élve teli akksival IS. 🙂
Ugyan mindkét változatot elhozta a forgalmazó Elektrobiker.hu a menetpróbára, de mi csak a sporteszközt próbáltuk ki. Mivel a forgatás idején a jobb bokám még nem volt alkalmas ilyen terhelésre, megkértem DeroT barátomat, hogy segítsen ki. Amúgy is sokkal jobban terel bármit terepen, mint én, ráadásul lényegesen több féle kétkerekűvel offroadozott nálam. Elektromos enduroval is. Ő nagy örömmel eleget tett a felkérésnek, és egy órán át önfeledten veretett a SUR-RON LightBEE Sporttal.
Amiről ugye már tudjuk, hogy “lábon” nem mehetsz ki vele közúton a móka helyére – cserébe a tömege miatt nem annyira bonyolult szállítani. Józsi, a forgalmazó cég vezetője egy Vivaroba csak úgy vízszintesen bedobva hozta a két járgányt – amiből ha egy darabban gondolkozol, egy nagyobb kombi csomagterébe is simán beteheted. Vagyis nem vagy egy utánfutóra sem rászorulva, mint egy dupla tömegű hardenduro esetében.
Az egy óra végére Tomi meglehetősen kimerült – pedig a nem is teljesen feltöltött akkuból csak kapacitásának 20 százaléka fogyott el. Ami azt jelenti, hogy ha viszel magaddal egy pótakkut, nagyjából egész nap mókázhatsz – mert pihenned úgyis kell közben. Alkalmi tesztelőnk – akinek örök hálával tartozunk a segítségért – szája pedig lihegve is fülig ért, amikor végül leszállt a SUR-RON nyergéből. Azt mondta, egy egészen új élménnyel lett gazdagabb.
A második oldalon derül ki, milyen is vezetni – és ott találod a részletes műszaki adatokat is. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »