Idén nyolcvan éve annak, hogy a brit motoros kultúra egy olyan meghatározó helyszíne megnyitotta kapuit, ami végül globálisan – és a mai napig – meghatározó gyökere lett a kétkerekű életformának. 1938-ban az Ace Café azzal a céllal jött létre, hogy az északra tartó közlekedőknek legyen hol megállniuk pihenni. Na és persze minő meglepetés: igyanak egy kávét. A megnyitás dátuma persze egy kicsit szerencsétlenül sikerült, hiszen a háború nem tett jót az üzletnek. Egyrészt a célközönség jelentős része hamarosan puskát kapott a vállára és kisebb gondja is nagyobb volt, minthogy útmenti kávézókban hédereljenek. Másrészt ahogyan azt Ken Follett is érzékletesen megírta a Tű a szénakazalban című könyvében, a civilek csak korlátozott mennyiségben juthattak hozzá üzemanyaghoz. Harmadrészt pedig az épület belekerült egy német bomba hatósugarába.
Úgyhogy nehéz volt a kezdet. De az újranyitás után hamar rátaláltak a fiatalok, hiszen a visszaemlékezések szerint a világégés után egy vad, életigenlő korszak kezdődött. Ahhoz pedig legjobban a rock&roll zene passzolt, de azt a rádiók nem voltak hajlandóak játszani. Az Ace Café zenegépének hála azonban fülvérzésig lehetett csapatni a perifériára szorult muzsikát, onnan pedig csak egy lépés volt rájönni, hogy az mennyire jól harmonizál a motorbőgéssel. Valahogy így kezdődött…
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »