Az extra elektronika tartalmazza a BMW Dynamic ESA következő generációs elektromos felfüggesztését is, ami automatikusan állítódik az aktuális motorozási attitűdünkhöz. Ezt persze eddig is tudta, ám most már automatikusan állítja (ha úgy akarjuk) az előfeszítést is – így már indulás előtt ezzel sem kell szórakoznunk ha utast vennénk fel, vagy extra csomagot. Felpattan életünk párja – vagy más -, a GS felismeri a megnövekedett terhelést és beállítja hozzá a rugózást. Mi csak ülünk és megvárjuk…
Mivel alapvetően ez csak egy külső-belső ráncfelvarrás lett, nagy dolgok nem történtek. Módosítottak az első felső sárvédőn, ezen kívül kis légterelőkkel – wingletekkel – javították az aerodinamikai jellemzőket. Új fazont kapott a szívócső külső, valamint az üzemanyagtartály oldalsó burkolata. Megpiszkálták még a hűtőlevegő csöveit, valamint a hűtő borítóelemeit. De elsőre meg másodikra nem nagyon változott, böszme egy jószág – feketében bátran lehetne Kylo Ren hobbijárgánya is.
Fenomenális, mint mindig. Nekem a saját RT-mhez képest kissé kevés a szélvédelem, de minden másban szinte nevetségesen jó. Az a teljesítmény, amit az erőforrás az útra tesz, olyan dinamikát kölcsönöz 150-170-ig, amit 15 éve körülbelül a legeslegdurvább sportmotorok tudtak. Hiába nem tűnik a mai számháborúban soknak 125 kétszer, a túraendurosan rövid áttételnek köszönhetően megnyílik alatta a föld, amikor odapörkölsz neki!
Vegyítve az oda-vissza gyorsváltóval, (tényleg, mondtam már, hogy felfelé és lefelé is gyorsváltós?) térugrást hajthatunk végre bárhol, bármikor. Az asszony elég jól szokta a durvább motorokat is, de a GS-ről le akart szállni félúton a pilisben, mert sok volt neki a kerekezési hajlam és a dinamika. Így pappermódban kellett hazasomfordálnom vele.
Volt, hogy siettem, és úgy lépte át még öntött felnikkel is a járdaszigeteket meg az útpadkákat is, mintha ott sem lettek volna! Az oda-vissza gyorsváltó pedig olyan durrogást produkált térugrás közben, hogy felállt a szőr a kezemen – egészen csodálatos a cucc tudása ilyen téren is. Mármint nem hangügyileg, hanem gyorsváltóilag: gyakorlatilag csak elindulásnál és lassú totyogásnál kell kuplungot használni, normál haladásnál teljesen elfelejthetjük azt.
A GS legenda és a legendák nem lehetnek közepesek. Mindenki a maximumot várja tőlük. A 2017-es R1200GS nyergébe is úgy ül fel az ember, hogy alapelvárás a hibátlan működés és felhasználói élmény, amit a motor simán hoz. Kényelmes, gyors, szép, és hála a konkurencia felzárkózásának már árban sincsen annyira a mezőny fölött. Nem tudunk elmenni az időközben felmerült futómű-probléma mellett: valamit nagyon elméreteztek a srácok és extrém terhelésnél több motornál is előfordult, hogy kicsúszott a krómszár a felső rögzítőelemből. Ezt később egy rápréselt darabbal rögzítették a szakszervizek mindenkinek, hogy még véletlenül se történhessen baj.
Következik a pontozásos és kategóriánkénti szöveges értékelés – lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »