A Harley-Davidson thaiföldi gyárának építési tervei rendesen kiverték a biztosítékot az Amerikai Egyesült Államokban. Tiltakoznak a szakszervezetek: az amerikai munkahelyek veszélyeztetésével vádolják a gyártó óriást. Mi vezetett idáig? Hogy fordult meg a helyzet a nemzeti patriotizmus egyik legnagyobb megtestesítője körül?
A több mint száz éves múltú Harley-Davidson csillaga még mindig szépen ragyog a nemzetközi piacokon. Azonban az elmúlt években új, nem túl pozitív tendenciák is megjelentek, amelyek baljós jövőt is jósolhatnak. A bajok a 2010-es évek elején kezdődtek, amikor a vállalat addig folyamatosan növekvő eladásai megálltak és a management arra is felfigyelt, hogy a 20-as és 30-as generáció elpártolása a márkától jelentősnek mondható. 2015 végére a márka korábbi, az amerikai piacon élvezett 55,5 százalékos piaci részesedése 51,9-re csökkent, de az európai eladások száma is mérséklődött. Az eredményeket a távol-keleti eladások jelentős bővülése egyenlítette ki annak ellenére, hogy a nem ritkán 60 százalékos mértékű büntető vám következtében a világ ezen részein a legendás vasak ára “csillagászati” mértékű volt.
Kevésbé ismert tény, de a Harley egy ideje már próbálkozik a külföldi gyártással: Indiában és Brazíliában is működtet kisebb összeszerelő üzemeket. Ezekre a szárnypróbálgatásokra azonban nem csapott le a média és nem keltettek túl nagy figyelmet. Nem úgy a múlt heti bejelentés, ami rendesen felkavarta az állóvizet az Egyesült Államokban. Katie Whitmore, a Harley-Davidson PR főnöke nem kevesebbet közölt, mint egy új, nagy kapacitású gyár megépítését Thaiföld Rayong tartományában, Bangkok-tól délre. A sajtóhír szerint a lépéssel a Harley ázsiai jelenlétét szeretné jelentősen megerősíteni és tovább növelni a kínai piaci részesedését. A lépés racionális, szinte minden motorgyártó a legnagyobb felvevőképességű távol-keleti piacok felé kacsingat. Hiszen a helyi büntető vámok elkerülése komoly árcsökkenést és jelentős többlet eladásokat eredményezhet. A döntést mindenki logikusnak véli – beleértve a thaiföldi kormányt, aki örül a befektetésnek. Kivéve persze az amerikaikat, akik ugye mind a mai napig a HD-k fő és elsődleges vevőkörét jelentik.
A Trump megválasztása óta az “America first” lázában égő hazai közvélemény bizony nem lett lelkes a bejelentéstől. Leo Gerard, a majdnem 850’000 tagot tömörítő Egyesült Acélmunkások Szakszervezetének (USW) elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Harley “offshore” tervei egy arculcsapással érnek fel az amerikai munkások és az utakat Harley-Davidsonnal járó motoros százezrek szemében. A patrióta sajtó szemében “az igazi amerikai” gyártó pár nap alatt gyepálandó közellenséggé vált. Elhangzik minden, ami eddig külföldi gyártókkal és import termékekkel kapcsolatban hangzott csak el: a Harley amerikai munkahelyeket fog megszüntetni, elveszti amerikai jellegét és gyökereit, elidegeníti majd magától az amerikai vásárlókat és számos egyéb spekuláció. Hogy a márka hogyan nyerheti meg, illetve megnyerheti-e egyáltalán ezt a kommunikációs iszapbirkózást, az egyelőre a jövő zenéje.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »