Keleti nyitás: BMW G310R premier teszt

Videónkban részletesen bemutatjuk a legújabb és legkisebb BMW-t

Városi gyerek

Nagyjából itt véget is értek a valóban zavaró részletek. A BMW G310R acélhálós váza köré a márkához méltó és a legfőbb konkurensnek tekinthető KTM-hez hasonló futóművet rittyentettek. Előre egy 41 milliméteres becsúszószárú fordított teleszkópot, aminek arany színe szerves részét képezi a dizájnnak. A sportos megjelenés mellé 140 millis mozgástér tartozik, a motor eleje kellemesen veszi az útakadályokat, az apró úthibákat nagyon jól tolerálja. Amikor a széles tartományban forgatható kormányt koppig kihasználjuk szlalomozás közben, akkor mind a rugózás, mind a csillapítás megfelelő, nem pumpál zavaróan vissza. A hangolásban valószínűleg nagy szerepet játszott, hogy India sem a patika minőségű aszfaltok hazája, ez nekünk, a hazai útviszonyok között felér egy főnyereménnyel.

Jól el lehet vele kapni az ívet

Hátul ismét látszik, hogy a BMW példásan igyekezett megoldani a feladatot, igényesen kidolgozott alumínium lengőkart található, nem valami olcsónak kinéző zártszelvényt. Rugózás tekintetében nem ennyire egyértelmű a helyzet. A csak előfeszítésében (de sok fokozatban) állítható rugóstag csillapítása talán lehetne erősebb. A fordított blokkal hátrébb tolt tömegközéppont ellenére egy személlyel kicsit könnyűnek érződik a feneke: egy gyorsabb kikerülő manővernél már a határait feszegeti. Nem határon motorozva viszont az összkép jó, remekül kiszolgálja az épeszű közlekedést. Sőt, közúton még kimondottan élvezetesen is lehet vele kanyarodni. A fordulékonyságra és irányíthatóságra nem lehet panasz, a kis súly és a kompakt méret szinte bicikliszerűen könnyűvé teszi a manőverezést.

Fordított első teleszkóp, remek hangolással

Állj!

A fékeknél nagyjából ugyanez játszódik le. Prémium gyártóként a BMW-nek valamivel ennél a pontnál is villantani kellett, így került előre egy 300 milliméteres szimpla tárcsa, egy négydugattyús radiális (!) BYBRE féknyereg társaságában. Sőt, a fékvezetékek mindenhol fémhálós borítást kaptak! Az első fék a nem állítható fékkaron keresztül leheletnyit harapósabb de jól adagolható, a szériában mellé társított ABS nem avatkozik közbe túl korán. Ellentétben a hátuljával, ahol szinte azonnal jön a jellegzetes kattogás, amikor az ergonómiailag kicsit mélyre került fékpedálra lépünk. Ez a fékerő bőven elég ekkora teljesítményhez és tömeghez.

Nem valami gagyi zártszelvény a lengővilla

Az ideális pozíció

A G310R-en helyet foglalva a pozíció még alacsonyabbaknak is kényelmes. A mindössze 785 milliméter “magasan” található ülésről könnyedén leér az ő lábuk is. Az ülőlap rövid, előre-hátra alig lehet helyezkedni. Szélességében azonban kellő felületen támasztotta alá az ülőgumóimat a puhább párnázáson keresztül. A kormány kicsit mélyebben van, szinte egyenes és ideálisan széles a kellő méretű erőkarhoz, amivel a pillekönnyű motort szinte gondolatokkal lehet irányítani. Ugyanakkor pont nem akadályoz meg abban, hogy be merjünk merészkedni az álló gépkocsisorok közé. A kormány-ülés-lábtartó háromszög jól eltalált, kicsit előre dőlve, streetfighteresen találjuk meg a helyünket rajta. Amit etalonként kellene a piac szájába rágni, az a 11 literes tank kialakítása: nagyon kényelmesen, erőlködés nélkül fogható a combbal, gyakorlatilag a pihenés és a szorítás között alig van pár milliméter különbség. Azt mondhatom, nem kellett érdemben erőt kifejtenem, hogy stabilan a helyemen maradjak.

A tank nagyon jól fogható combbal

Ahol tetten lehet érni a büdzsé-csökkentő ceruzát, azok a világítótestek. A féklámpa kivételével mind hagyományos izzós fényforrást kaptak, pedig már ebben a szegmensben is LED-ekkel villantanak a versenytársak. Igazi hibaként nem lehet felróni, rendeltetésszerűen teszik a dolgukat. Az indexek formája sem bumfordi, színtelen búrájukkal jól illeszkednek az összképbe. Vezetés közben a műszerfalra pillantva kettővel több és egyel kevesebb infót kapunk meg, mint ami érdekelni szokott minket. A pontos idő, az üzemanyagszint, a sebesség, a fordulatszám és a fokozatkijelző (!) is állandó elem, jól leolvasható elrendezésben.

A műszerfal jól olvasható, de a dátumkijelzés értelmére nem sikerült rájönni

Információözön

Emellett a műszerfalon található váltógombig kinyúlva megtekinthetjük a két napi számlálót, az összes megtett kilométert, a pillanatnyi- és átlagfogyasztást, az átlagsebességet és a hűtővíz hőmérsékletét. Ezen kívül megmutatja a dátumot is, aminek hosszú gondolkodás után sem tudtam rájönni a gyakorlati hasznára, nekem jobban esett volna egy külső hőmérsékletet mutató számadat. Tiltásig elpörgetve jobb oldalt külön kockás labda formájú fehér fény jelzi, hogy most már érdemes váltani, nincs tovább, itt már elpukkant a tűzijáték. Amikor kigyullad a sárga üzemanyag kijelző, akkor érdemes komolyan venni a “következő kútnál azonnal megállok” fogadalmat, mert olyankor már csak 1 liter található a tankban!

Hagyományos izzós, de nincs ezzel baj

Ha utassal támadna kedvünk gurulni (a tinilányok például tapadni fognak ránk, az biztos!) hátul egészen becsületes méretű felületet találunk. Ráadásul a lábtartók sincsenek aggasztóan mélyen. Viszont a rövid ülőlap miatt közel foglal helyet az utas a vezetőhöz, ezért rendesen szét kell tennie majd a lábait… úgy értem, a motoron ülve. Ha bölcs elhatározásból az utas helyett inkább csomagokat vinnénk magunkkal, akkor valami tanklock-os tanktáska, hátizsák vagy a hátsó ülésre rögzíthető bármi jöhet szóba. A bármi ez esetben szó szerint értendő, a jó helyen elhelyezett rögzítési pontoknak köszönhetően egy sisakhálóval még egy tálca sör is biztonsággal hazaszállítható a madaras teszkóból.

Jól megoldott házifeladat

Nem csak az életet sok száz kilométerenként faló túramotorosokból áll a világ. Sokaknak már az is öröm, ha el tudnak gurulni hétvégén az Üvegtigrisig, vagy a Velencei tóig. Inkább napi szinten, munkába járásra, ügyintézésre használják a kétkerekűjüket, a BKV és a dugóban ücsörgés legjobb alternatívájaként. Nekik a BMW G310R sok szempont szerint is figyelemre méltó játékos.

A város a közege

Az egyetlen igazán gyenge, de megmagyarázható pontja a zavaróan vibráló, egyhengeres konstrukció. Ha az elkényelmesedett európai piacnak készülne egy némileg simább járású és erősebb kéthengeres verzió – a 300-as mezőnyben például a Yamaha MT-03 vagy Kawasaki Z300 is kínál ilyet -, rögtön más lenne a leányzó fekvése és nehéz lenne rajta fogást találni. De erre sajnos semmi esély nincs, mivel az európai eladások kerekítési hibahatáron belül lesznek az ázsiai számokhoz képest. Ott pedig ez bőven belefér. Dicséretre méltó, hogy a BMW az alsó kategóriába lépéssel nem kötött komoly kompromisszumot sem a műszaki paraméterek, sem a minőség terén. Az pedig különösen, hogy teljesen eltekintett a presztízs- vagy érzelmi felártól. A G310R ellenértéke ugyanis gyakorlatilag az A2-es mezőny alján helyezkedik el! Abszolút reális a versenytársakhoz képest, így még idehaza is komolyan megfontolandó alternatíva. Bár sokan valószínűleg boldogan fizetnénk érte többet is, ha nem zizegne ennyire.

A következő oldalon találod a részletes műszaki adatokat. Lapozz!