Magával ragadó bálna: rendhagyó Yamaha XT1200ZE Super Ténéré teszt

Ezektől eltekintve a Yamaha Super Ténéré tudása mindenhol nagyon meggyőzőnek bizonyult. Ki kell emelnem, hogy a túra második napján több mint 400 kilométert tettem meg zuhogó esőben, ahol is a motor semmilyen megcsúszást nem produkált: teljes mértékig meg tudtam bízni az elektronikákban a kanyargós hegyi utakon. Pedig a modellfrissítés során a soros kéthengeres erőforrás még kicsit izmosabb is lett elődjénél: a lóerők és a newtonméterek száma is kettővel növekedett – igaz, a hasmagasság másfél centit csökkent. Amitől csak mélyebbre került a tömegközéppont – az aszfaltos vezethetőségére tehát jótékonyan hatott az összes változás.

Két csavar kitekerése után, kézzel, de a nyeregből állítható a plexi

A több napi motorozás alatt eléggé megismertem a motort. Nekem alapvetően nagyon tetszett – bár ha ilyet vennék, az ülésen valószínűleg változtatnom kéne. Ettől eltekintve egy elképesztően komolyan összerakott kétkerekűről beszélünk. Mind a legkisebb hegyi utakon, mind autópályán, vagy akár a városban is kiválóan használható. Az már egyéni elbírálás kérdése, hogy ár-érték arányában hogy viszonyul a versenytársak motorjaihoz – maga a technika engem tökéletesen meggyőzött!

Ekkora az állítási tartománya

Hosszú távú tapasztalatok

Innentől folytassuk Tamás Róbert tapasztalataival. Ő a saját motorjáról írt, amely színén kívül mindenben megegyezik a képeken is szereplő tesztmotorunkkal. Olyannyira sokrétűek a tapasztalatai, hogy a január elsejei évadnyitó budapesti gurulásunkra is „felugrott” vele – pedig Baranya megyében lakik! Tehát valóban télen-nyáron esőben-napsütésben (néha enyhe havazásban) tekerte bele rövid idő alatt a bő 12’000 kilométert. Lássuk, milyen benyomásokat szerzett ő a vasról!

Gondoltak a gumipókok rögzítésére is

Egy Yamaha FJR-ről ültem át a Super Tenerére 2016 szeptember végén, ezért nekem az FJR az összehasonlítás alapja. Az élet úgy hozta, hogy a tatai Yamaha kereskedés nyílt napján lehetőségem adódott kipróbálni egy ilyen motort. Mondanom sem kell: nagyobb szerelem volt a próba után, mint az akkori gépem valaha. Borzasztóan megtetszett a könnyű kezelhetősége, amely utassal (nejemmel) is pont ugyanolyan jó maradt. Szintén nagyon bejött a jó geometriának köszönhető kényelme. Középen keskeny és magas az ülés, ezért még nekem is leért a lábam a 163 centimmel. Aztán amikor megérkezett a saját gépem, azt 3,5 centivel lejjebb ültettük – így tökéletes a talajfogásom a hatalmas motorról.

Jár a kézvédő

Erő étvágy nélkül

A blokk szerintem egyszerűen zseniális és telitalálat a rizsszeműektől! Kanyarokban mintha V2-es lenne: nem ideges, pontosan kezelhető és baromi nyomatékos. Még az sem jelent problémát, ha magasabb fokozatban marad a váltó: finom gázadásra simán megoldja az ilyen helyzeteket is. Utazó tempóban (90-130) teljesen elsimul, azaz semmi vibrációja nincs. Mivel ez egy kalandmotor, a tempomatot kifejezetten jó dolognak tartom – bár a kezelése némi megszokást igényel.

Jól is világít

A műszerfal egyszerű és informatív, ráadásul teljesen magunkra tudunk szabni a menürendszert. Engem picit a sík üveglapja zavar, amikor a napsütés pont a szemembe verődik vissza róla. A fogyasztással az eddigiek alapján roppant elégedett vagyok. Egy 1’200 köbcentis blokktól szerintem abszolút jó a 4,5 és 5 liter közti átlag. Én télen-nyáron használom, a több mint 12 ezer kilométer mindenféle időjárás mellett, vegyesen utassal és szólóban tettem meg. Számomra a szélvédelme is tökéletes.

Alul maga a parádé

Sok a gomb, de még több funkciót érhetünk el velük. Összességében ez a rész nagyon ötletes!

A futómű a következő zseniális dolog! Az elektromosan állítható rendszer 84 féle beállítási lehetősége elsőre rémisztő, de van benne logika. Úgy oldották meg, hogy amikor ráül az ember és át kell állítania, mert éppen nem egyedül, hanem csomaggal, utassal vagy mindkettővel megy, ezt a motor beindítása után 2-3 gombnyomással megteheti – a motor eszerint szabályozza az utazó magasságot. Menet közben tudunk még állítani a komforton illetve a feszességen: Soft, STD és Hard állások vannak. Ezeken belül -3 -2 -1 0 1 2 3 fokozatot lehet előzetesen kiválasztani – ez pedig még 21 féle verzió! Hogy ennek mi az értelme? Azt hiszem tapasztalat motorosnak nem kell leírni. Kátyús, nagyon rossz úton legpuhábbra téve mindent kisimít, de ha menet közben jó minőségű aszfaltra érünk, villámgyorsan felkeményítve rögtön más lesz: tökéletes ívtartást és élményfaktort produkál.

Hosszú távra is remek társ

A kombinált fékkel először csak csínján mertem bánni. Ma már bátrabban használom, mert pontos a fékerő elosztás és a visszajelzés, na meg persze a hatékonysága is szerintem tökéletes. A hátsó féket nagyon ritkán használom, inkább csak amikor utast viszek – hogy ne legyen neki kellemetlen a fékezéskori bólintás. Az ABS meglepően későn kapcsol be, így hagy némi időt a vezetőnek. De tökéletes – szerintem kötelező tartozék.

Ma már fogalom

Eddig nagyon meg vagyok elégedve a Yamaha Super Tenerével. Negatívumot nem nagyon tudok említeni vele kapcsolatban – talán az árát. Persze ez is relatív, amikor folyamatosan csak örömet szerez, már az sem tűnik olyan vészesnek. Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy sokféle célra használható, meglehetősen egyénre szabható motort, hosszú távon gondolkodik és akár két személlyel is sokat megy. Mert ezekre mind nagyon jól megfelel!

Következik a pontozásos értékelés, ugorj a harmadik oldalra!