Murvajó tanulás: Honda Safety Hungary Dirt Track tréning

Az elmélet és a gyakorlat elméletileg ugyanaz…

A Dirt Track tréning az osztályteremben kezdődött, ahol először alaposan átvettük, hogy milyen sérülések érhetik az embert terepmotorozás közben, majd rögtön utána azt is megbeszéltük, hogy ezt milyen technikai felszereléssel lehet mérsékelni. Szó esett arról, hogy miért más formájú a sisak, miért hordanak a krosszosok szemüveget, vagy hogy mi a különbség egy túra és egy krosszcsizma között.

Itt már nyélgázt kell húzni

Rögtön utána a tréningmasinával ismerkedtünk meg testközelből, hogy honnan ismerhető fel egy valódi terepezésre szánt motor a bütykös gumin kívül? Miért küllős a kerék? Miért lazább a lánc? Mi az a vakszelep és mi a szerepe? Hol van a helyes üléspozíció, miért tesszük előre a lábunkat? Ezeket, és még sok minden mást is elmondanak, mielőtt bezavarnák az embert a málnásba.

Kiscsoportos fogócska

… de a gyakorlatban!

A gyakorlatok egymásra épülnek az aszfaltos tréning mintájára, lépésről-lépésre, egyre összetettebb feladatokat adnak a nebulóknak. Az első feladat a nyélgázon, kaparva elindulás, ahol könnyen hanyatt lehet vágódni, ha az ember nem figyelt néhány perccel előbb az elméleti részben a helyes üléspozíciónál. Majd jön a körözgetés, ahol gázfröccsökkel ismerkedtünk a kutyafarok módjára csóváló motorfenékkel.

Kétfogásos ebéd is van az árban, ahol lehet sztorizgatni

A képzés tematikája és célja a biztonságról szól, ezért az instruktorok egyik gyakorlatnál sem kényszerítik nagyon túl az embert a komfortzónáján. Az alaptétel az, hogy “kis tempó, kis zakó”. Majd elkezdődik a blokkolt hátsó kerékkel farolgatás, nyolcasban kanyargás, ovál pályán csapatás, hogy végül az eltolt szlalomban már magabiztosan és vigyorogva vegyük az akadályokat. Addigra elég sok mindennek helyre kell kerülnie a fejünkben, kezdve a hangosan sikoltozó életösztön ignorálásvával.

Az elején elmondják, hogy aki közúton használná a technikát, próbálja meg nem lóbálni a lábát

A végén nagyjából már úgy néz ki az örömmotorozás, hogy lendületesen haladunk a kanyar felé, ami előtt még az egyenesben elkezdjük feltúrni a hátsó kerékkel a földet és a kanyar első 30 fokát farolva abszolváljuk. Közben a fék miatt behúzott kuplung mellett serényen kapcsolgatjuk vissza a fokozatokat és a megfelelő pillanatban ez eltolással döntött motornak elkezdjük tépni a gázmarkolatát, hogy bősz sárdobálás mellett kanyarodjon, miközben a lábukkal kinyúlunk az első tengely mellé. A kanyarból kiérkezve még jobban húzzuk a gázt, visszarántjuk a motort egyenesbe és már jön is a következő akadály. Ezt sorrendben vagy inkább egyszerre legalább olyan nehéz és fárasztó összematekozni, mint amennyire szórakoztató. A dolgot nehezíti, hogy itt nincs ideális ív. Ahogy ugyanabba a folyóba sem léphet kétszer az ember, a dirt pálya is folyamatosan alakul, a laza földkupacok és kavicsok minden körben máshová kerülnek.

Az első kerék már gyanúsan túrja a földet. Úgy emlékszem, hogy ebből végül nem lett zakózás

Kötelezővé tenném

Szerintem egyetértünk abban, hogy nem azért motorozunk, mert meg szeretnénk halni, hanem azért mert szeretünk élni. A dirt track tréning nem csak azoknak lesz hasznos, akik néha letérnének a járt útról, hanem azoknak a közúti motorosoknak is, akik úgy gondolják, hogy az aszfaltra felhordott sárnak vagy kavicsoknak nem feltétlenül kell egyet jelenteniük a fél éves rehabilitációval. Ha egy aszfaltos vezetéstechnikai tréning hasznos, akkor a dirt track-ezés egyenesen életmentő lehet. Ezért is jó hír, hogy a Dirt Track önálló képzés, olyanok is részt vehetnek rajta, akik korábban még nem voltak tréningen a Safety Hungary-nél.

Itt éppen rosszul hajtom végre a gyakorlatot, úgy kellene ülnöm, hogy az ülés eleje ne látszódjon

Remélem a feleségem nem veszi észre, hogy elkezdtem középkategóriás túra-enduró hirdetéseket nézegetni…