Murvajó tanulás: Honda Safety Hungary Dirt Track tréning

Vannak olyan négybetűs, mocskosnak titulált dolgok az életben, amik baromi élvezetesek, de egyben fárasztóak is. Ami akkor igazán jó, ha az érdes gumi jól csúszik. Ahol keményen oda kell tenned magad akció közben és minél többet gyakorolsz, annál jobban fog menni.

Igen, ez a DIRT.

A Honda Safety Hungary-hoz már régi kapcsolat fűz. Miután letettem az A kategóriás forgalmi vizsgát, három alkalommal is elfáradtam hozzájuk, mielőtt közúti forgalomba merészkedtem volna. Azóta is visszajárok minden télen legalább egy zárttermi motorozásra, hogy karban tartsam a reflexeimet. Sikerült megszerettetniük velem a tréningezést, ami teljesen más, mint amikor az ember egymaga korzózik a kihalt Tesco parkolóban: az instruktorok mindenkit árgus szemekkel figyelnek és személyre szabott észrevételekkel segítenek a technika csiszolásában, nehogy rosszul rögzüljön a mozdulatsor.

A feladatok lépésről-lépésre épülnek fel

Így amikor meghívást kaptam a még sosem próbált Dirt Track terepmotoros alapképzésre, bár nem ápolgattam korábban murvás/terepes ambíciókat, egyből lecsaptam a lehetőségre.

Háromféle motoros van…

Még a KRESZ oktatás megkezdése előtt hangzott el a mondat, hogy mindenki tudja mit vállal. Háromféle motoros van: aki esett, aki esni fog, és aki hazudik arról, hogy még sohasem esett. Persze ott helyben mindenki azt hiszi magáról, hogy ő lesz az üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt, de az Univerzum idővel arcunkba tolja a szomorú igazságot. Nincs kivétel. Ami miatt úgy éreztem, hogy rá kell rabolnom a lehetőségre, az az volt, hogy tavaly két alkalommal is sikerült közúton elfeküdnöm megcsúszás miatt. Az első még nyár elején történt, ott a körforgalomban kifolyt gázolaj/hűtővíz/nemtudommi segített, hogy lapon csúszva hagyjam el a kijáratot. Amikor átléptem a bűvös 45 fokos dőlésszöget, gondolatban már repkedtek előttem a tízezresek, ment is lecsóba az esőruha, a nadrág és a cipő. A protektorok szerencsére tették a dolgukat, zéró személyi sérüléssel és elviselhető anyagi kárral úsztam meg a kalandot.

Hiába vagy rendesen felöltözve, az az esés tényétől nem véd meg, csak mérsékli a hatását

A második szintén tavaly, november közepén történt, de ott egyértelműen én hibáztam, rosszul mértem fel a párás időben a fehér aszfalton az út tapadását. Annyira ciki hibát vétettem, hogy le sem merem részletesen írni, elég annyi, hogy megkaptam érte a méltó büntetésem. A motor  vett egy 120 fokos fordulatot a hosszirányú tengelye körül, aminek köszönhetően bár nem tört el semmim, de a jobb vállamon azóta is érzem az impresszionista Nagy-Magyarországot ábrázoló véraláfutás helyét, és több Flector krémet használok mint testápolót. A sürgősségin nagyjából az alábbi párbeszéd zajlott le, ahová saját lábon mentem be sáros motorosruhában:

– Mi történt?
– A haverok azt mondták, hogy a szezon végén le kell tenni a motort. Én is letettem. A jobb oldalára.
– Eszméletvesztés volt?
– Nem emlékszem rá.

Három perc múlva bent voltam a röntgenen. Mivel ez már fájós esés volt, ezért joggal érett meg bennem a gondolat, hogy a következő alkalmat inkább kihagynám, vagy ha nem is lehet, legalább időben elcsúsztatnám.

Mi az a Dirt Track?

A Honda Safety Dirt Track tréningje bevezet a terepmotozás alapjaiba, ahol nincs ugrató vagy semmi extrém akadály, ellenben megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés, amikor a murvás-földes úton a motor megcsúszik alattunk és megtanuljuk ennek a helyes lereagálását. A legtöbb pofára esés pont a helytelen reakciókból adódik, hogy aki még nem élt át ilyet előtte, ösztönösen elzárja a gázt vagy teli marokkal rányúl az első fékre. Mindkettőnek oltári nagy perec lesz a vége. A terepmotorozás lényegét nagyjából két mondatban lehet összefoglalni: kis baj: kis gáz – nagy baj: NAGY GÁZ!

Nem csak az elemeket, a félelmet is le kell győzni

Persze esni a tréningen is lehet, mondhatni kötelező. Aki az ebédszünetet megelőzően legalább ötször nem csókolja meg az anyaföldet, az nem teszi magát oda eléggé a feladatokban. A Honda Safety szerencsére nem kényszerít rá minket (sőt, nem is engedi), hogy a saját motorunkat amortizáljuk, szinte mindent biztosít a tréning ideje alatt. Nekünk csak egy kidobásra érett játszós ruháról kell gondoskodnunk meg egy váltás alsóneműről, ha nehezen győznénk le fejben az óhatatlanul előszivárgó halálfélelmet. Saját, utcai protektoros bőr vagy cordura ruhát felesleges vinni, ahogy a ruharétegekkel is érdemes csínyján bánni. Én csak egy aláöltözőt húztam a farmer-pulóver szett alá, de így is szakadt rólam a víz öt percen belül és még három nappal később is nyögtem az izomláztól.

Aki odateszi magát a feladatokban, készüljön fel az izomlázra

A képzést az esések után könnyen felállítható (mindenki hamar rájön, hogy ez miért fontos szempont!) Honda CRF125-ösökkel végzik, amik 11 lóerőt tudnak a laza talajra engedni. Emellett komplett védőfelszerelést is adnak: a térdvédőn kívül protektormellény, könyökvédő, sisak is kérhető. Még egy rendes kétfogásos ebédet is kapunk a pénzünkért, ahol jó hangulatban számot lehet vetni a többiekkel, hogy hányszor sikerült vízszintesbe kerülni. Bár egy idő után már nem számolja az ember.

Videónkból jó képet kapsz a képzés hangulatáról és hasznosságáról

A második oldalon a gyakorlatokról is olvashatsz, de azt is megtudod, miért tenném minden motoros számára kötelezővé a képzést!