A leggazdaságosabb motoros navigáció: WayteQ xRIDER

Nagyon sok éve használok motoros navigációt. Talán 2004 körül vettem először, akkor egy Garmin Quest-tel kezdtem, majd 2008 óta egy ugyanolyan márkájú Oregon típussal túrázom. Utóbbi beszerezése előtt már próbáltam többféle, nem kimondottan motorkerékpárhoz tervezett megoldást – meg láttam-hallottam rengeteg ezekkel kapcsolatos eszmecserét közös gurulásokon és internetes fórumokon. Az általános navigációknak általában több komoly baja van, ha kétkerekűn akarjuk használni: napsütésben kevés a kijelző fényereje és kukkot nem látsz az ott levő kriksz-krakszokból, nem vízállóak (csomagolhatod folpackba, de úgyis vizet kap előbb-utóbb…) és kesztyűben nehéz kezelni őket. A gyártók jól ki is használják, hogy nekünk nem jó akármi: mióta léteznek kimondottan nekünk tervezett készülékek, azok mindig is aranyárban voltak és vannak: százezer forint alatt nagyjából nem kapunk semmit. Éppen ezért több mint örömteli hír, hogy a WayteQ Europe hazánkban is forgalmazni kezdett egy minden szempontból motorosbarát GPS berendezést xRIDER néven. A legörömtelibb persze az ára: már akár 34’900.- forinttól megvásárolható a készülék!

Nagy kérdés persze, hogy mit kapunk ezért a pénzért. Nos, meglepően sok mindent. A csomagban van maga a készülék, amelynek technikai paramétereire később visszatérünk. Van még egy napellenzővel is rendelkező tartóbölcső, egy bármilyen csőre fixen rögzíthető tartókengyel, egy állandó 12 voltra köthető tápkábel, de hogy autóban is használhassuk egy szélvédőre tapadó tartó és egy szivargyújtó-töltő is. Ja, meg egy sima USB kábel a számítógépes csatlakoztatáshoz.

Fontos, hogy a fenti ár navigációs szoftvert nem tartalmaz. Az xRIDER alapja azonban egy Windows CE platform, amelyre kicsit is leleményesebb motoros azt telepít, amit éppen kedve tart. Ennek részleteiről azonban nem akarok többet mondani – nézzük inkább a másik lehetőséget. A WayteQ ugyanis kínál már kapásból navigáló xRIDER-t is, amelyen a Sygic szoftvere fut. Erről azt kell tudni, hogy a világon legnagyobb darabszámban értékesített offline – vagyis mobil internet kapcsolatot nem igénylő – navigáció. Főleg androidos készülékekre használják, azonban létezik Windows-ra is. Nos, a tesztre érkezett Wayteq xRIDER ezzel rendelkezik – így pedig bruttó 49’900.- forint az ára.

A hardverről ezt találjuk a Wayteq oldalán: “Az xRIDER lelke egy kétmagos, 800 MHz-es MStar processzor, valamint egy 66 csatornás Mstar GPS vevő, amely minden körülmények között kiváló GPS vételt biztosít. A készülék memóriája 256 MB, a tárhely pedig 8 GB, amely microSD memóriakártyával tovább bővíthető. Ez a fejlett hardver megfelelő teljesítményt biztosít a legújabb navigációs szoftverek zökkenőmentes futtatására is.” A gyakorlatban mindez úgy fest, hogy az eddigi kevéske tapasztalat alapján (néhány napja kezdtem csak ismerkedni a cuccal) valóban gyorsan és zökkenőmentesen fut minden. Hamar megvan a GPS jel, gyorsan keresi ki a címeket és az érdekes pontokat az adatbázisából, és az útvonaltervezésre sem nagyon kell várnunk. Persze hátra van még a hosszabb utak megtervezése és végigfuttatása – de addig legyünk bizakodóak!

A vízállóság (IPX7 szabvány, vagyis definíció szerint legfeljebb 1 méter mélységű vízbe merítés hatása ellen 30 percig védett) tesztelése még hátra van, a kijelző fényerejének megfelelősége azonban már az első próbánál vizsgázott – szikrázó napsütésben nem volt hiány mostanság. Az ide vonatkozó adat 700 nit, amiről persze fogalmam nincs, mit jelent. A lényeg azonban az, hogy amikor hátulról tűz a napocska, akkor sem kell a sisakommal árnyékolni, mint szükséges volt eddig az Oregonnal, hanem simán látom a kijelzőt. Őszintén szólva a tartón kialakított napellenzőre nagy szükség nincs is – az sokat amúgy nem árnyékol a kijelzőn, éppen csak a tetejét egy kicsit. Szóval ezzel a résszel eddig elégedett vagyok.

Amennyiben már a tartóbölcsőnél járunk, folytassuk is ezzel. Két felfogatási lehetőséget kapunk – mint az fentebb szerepelt -, ebből minket nyilván a motoros vonatkozású érdekel. Ez egy elsőre elég egyszerűnek és nem is olyan masszívnak tűnő (amolyan kínaias) csavaros bilincs, amelyből kiáll egy kis golyócska. A bilincshez kapunk egy vastag gumiszalagot is arra az esetre, ha vékonyabb csőre kell rögzítenünk. Mivel a saját motorom kormánya már minden lehetséges bisz-basszal tele van zsúfolva, a közepét meg elfoglalja a kormánytáska, elsőre némi tipródás után a bal oldali tükörszárra próbáltam meg felcsavarni a bilincset. Meglepő módon ez annyira jól sikerült, hogy a vastag gumi alátét ellenére csak a boxer alapjáratán rezeg kissé, menet közben semennyire – de még terepkörülmények között sem! Úgyhogy – bár teljesen ideiglenesnek tűnt elsőre ez a pozíció – esélyes, hogy marad végleg itt a cucc.

Tesztünk a következő oldalon folytatódik. Lapozz!