Ismerős jelenség, amikor meg kell tenni egy nap sok száz kilométert? Egész nap húzni a gázt egyrészt élvezetes, másrészt elég fárasztó is tud lenni. A végén úgy el tud fáradni jobb csuklónk, hogy másnap reggel a kávéscsészét a szánkhoz emelni is nehéznek tűnik. Akik hosszabb etapokat motoroznak, azok tehát előbb-utóbb elkezdik keresni a megoldást. A legegyszerűbb persze egy gyári tempomat, amely egyedüliként képes változó terepviszonyok között is tartani a kívánt sebességet – na de a motorok jelentős része nem rendelkezik ezzel a remek kényelmi berendezéssel. Nézzük tehát, hogyan lehet utólag megoldani a fenti problémát – mert meglepően sok lehetőség van, egészen döbbenetesen frappánsak is!
A motoros társadalomban körülnézve az egyik legelterjedtebb kiegészítő. Viszonylag olcsón beszerezhető, könnyű felpattintani, és már használható is. Lényege, hogy a tenyerünk alá simuló (direkt oda formázott) kis plasztikdarabot a gázmarkolaton előrefelé el tudjuk forgatni, de hátrafelé nem változik a pozíciója. Így beállítjuk abba a szögbe, ahol a kívánt utazási tempónknál nagyjából állnia kell a gáznak, és amikor azt elérjük, csak rajta kell tartani kezünket a támaszon ahelyett, hogy szorítanunk kellene a markolatot.
Valamikor magam is kipróbáltam, így személyes tapasztalataim is vannak ezzel a kis kütyüvel. A bajaim ott kezdődnek vele, hogy ameddig nem csavarjuk megfelelően el a gázt, teljesen kitekert pozícióban van a kezünk. Ugyanez a helyzet, amikor mondjuk autópályán hasítva (nyilván itt relatív nagy gázállással megyünk) hirtelen kell fékezni. Ehhez először előre kell engednünk a gázt, ekkor viszont már elég szerencsétlen pozícióban leszünk az esetleges vészfékezéshez – ami pedig amúgy is az egyik legkényesebb része az egész motorozásnak vezetéstechnikai szempontból. Ezen élményeim hatására még valamikor a kétezres évek közepén megváltam a tenyértámasz használatától. Sőt, amikor motort cserélünk Ekoval (ő használ ilyet), általában leszedem az ő R1200R-jéről, és motorozom nélküle. A tenyértámasz számos helyen beszerezhető, íme egy példa 2’590.- forintért.
Egy másik, teljesen hasonló elven működő eszköz a Go Cruise, amely szintén a gázt rögzíti mechanikus módon, azonban nem a kezünk, hanem a fékkar segítségével. Felpattintjuk a kis műanyagot, amely a jobb markolat belső oldalán felfelé áll, amikor nem használjuk. Ahogy fixálni szeretnénk a sebességünket, mutatóujjunkkal előretekerjük a fékkarig – az pedig innentől megakadályozza, hogy a gáz visszaálljon alapállásba.
Fékezéskor itt is először a gázt kell “elzárnunk”, vagyis erővel visszatekernünk, és csak utána tudunk elkezdeni lassítani. Vészhelyzetben tehát némileg a Go Cruise még a reakcióidőnket is megnyújtja – a magam részéről tehát szintén fenntartásokkal kezelem. Amennyiben valaki mégis olthatatlan vágyat érez a beszerzésére, 19,99 dollárért megrendelheti ide kattintva. Kedvcsinálónak videón is bemutatjuk használatát.
Több cég kínál olyan gázmarkolat-rögzítő felszerelést, amelyet kicsit munkaigényesebb felszerelni – cserébe igényesebbek is. Ezek a kormánysúly alá beépítendő kúpos belvilágú eszközök, amelyeket menet közben meghúzva szintén a gázkar alapjárat felé történő visszafordulását hivatottak megakadályozni. Pontosabban semerre nem engedik elfordulni azt. Amennyiben emelkedik az út, némi erőtöbblettel persze tudjuk növelni a fordulatszámot, lejtőn pedig csökkenteni – tehát a sík út kivételével folyamatosan igényel vezetői beavatkozást.
Amikor 2006-ban megvettem jelenlegi motoromat, magam is beszereztem a Wunderlich kínálatából egy ilyen kiegészítőt. Azután hamar leszoktam a használatáról. Ugyanis ezeknek a közös és komoly hibája, hogy amennyiben vészhelyzet adódik, vagy a csavart kell kilazítanunk, vagy erővel nulla állásba kell csavarnunk a gázt. Amikor baj van – vagy kicsit váratlanul értünk oda egy kanyarhoz, vagy még inkább ha mondjuk kihajtanak elénk – egészen komoly utat teszünk meg, mire egyáltalán el tudunk kezdeni fékezni. Amennyiben mégis felizgultál rá, egy, a Kaoko által prezentált videón megnézheted a működését, itt Európában pedig például a Wunderlichtől meg is rendelheted 79,90 euróért.
Az interneten keresgélve találtam egy egészen ötletes megoldást. A videót készítő motoros társunk egyszerűen keresett egy erős, és a kormánysúlyának átmérőjéhez illeszkedő gumigyűrűt. Ezt a megfelelő pillanatban félig ráhúzza a gázkar szélére, és a filléres kis cucc tökéletesen megakadályozza, hogy az visszaforduljon. Vagyis ugyanazt a hatást éri el, mint az előző két versenyző, de sokkal könnyebb “elzárni” a gázt, amikor hirtelen szembejön a vész. Arról nem beszélve, hogy mennyivel olcsóbb beszerezni…
Utolsó játékosunk nyűgözött le a legjobban. Nem véletlenül hagytam a végére, csattanó jelleggel. A gázmarkolat rögzítése ugyanazon az elven történik, mint a Go Cruise esetében, csak éppen a feladatot egy komolyabb kábelkötegelő látja el. Kellően feszesre meghúzva feltesszük a helyére, majd amikor kell, eltekerjük egy olyan pozícióba, hogy ne engedje visszaforogni a gázt.
Őszintén megvallva az egyik legjobb megoldásnak tűnik. Nem csupán azért, mert szinte számszerűsíthetetlenül alacsony bekerülési költségből szerezhető be, hanem azért is, mert amikor tényleg hirtelen el kell zárni a gázt, azt itt tudjuk talán a legkönnyebben megtenni.
Úgyhogy azt hiszem, ezt a verziót még kipróbálom valamikor a jövőben! Amennyiben ti is így tesztek – az öt bemutatott módszer bármelyikével -, megköszönjük, ha megosztjátok velünk benyomásaitokat. De akkor is, ha van egyéb tapasztalatotok ezen a téren.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »