Kicsi a rakás

Az enduró, mint a motorsport egyik legkomplikáltabb műfaja, számomra igazán kedves. Szinte a fizikát meghazudtoló akciókat láthatunk egy-egy versenyen, nagyon érzik a gépet és a határokat a versenyzők. Ezen viadalok közül is az egyik legkeményebb megmérettetés a Red Bull Hare Scramble: Erzberg Rodeo – amit itt a szomszédban, az osztrákoknál rendeznek meg minden évben. Idén a fiúknak nem csak az időjárás tett keresztbe, hanem a rendezőség is alaposan túljárt az eszükön.

Egyes vélemények alapján nem megfelelően jelölték ki a pályát, a túlságosan veszélyes helyekről hiányzott a figyelemfelhívó szalagozás – míg mások szerint pont ez a lényeg, hogy minimális asszisztencia, kijelölt nyomvonal csak nyomokban, az irány pedig: előre és felfelé. Ez érthető, hiszen egy extrém enduró versenyről beszélünk, ahová a világ élvonalából érkeznek összemérni erejüket, állóképességüket és technikai tudásukat a résztvevők. Itt mindenki magára és a gépére számíthat.

Mégis, megesik, hogy egy bolond százat csinál alapon egy jónak tűnő nyomvonal követése során súlyos, akár halálos veszélynek teszik ki egymást a versenyzők. Ebből a szempontból tényleg aggályos, hogy miként a videón is látszik, egymás nyakába potyognak a versenyzők, motorjaikkal együtt. Ide talán tényleg jöhetett volna egy pályabíró, vagy akárki, hogy intsen, hogy hő’ lovak, ne arra! A videón az akció fél perc körül indul és tekintetbe véve azt, hogy tragédia szerencsére nem történt, kissé komikus, ahogyan rövid időn belül egymás hegyén-hátán hevernek a motorok.

Eszembe jut egy vicc, ahol Gazsi világít a szülésorvosnak elemlámpával, miközben a felesége szül, és a hatodik gyereknél megjegyzi: Há’ doktor úr, ezek szerintem a fényre gyünnek!