Gyönyör a köbön

A formáját tekintve megörökölte az EXC-k vonalvezetését. A KTM legújabb szuperslankítási láza ezt a modellt sem hagyhatta érintetlenül, pengevékony az egész motor de, mint említettem, ez cseppet sem ront a komfortján. Amit ebből ki lehet hozni, azt a KTM mérnökei kihozták. Az ülés pont kellően durván párnázott, bár profiknak nyilván fotel, teljesen kezdőknek meg kínpad, de megítélésem szerint itt is jó kompromisszum született. Alapból megkapjuk az önindítót, viszont az EXC-kel ellentétben a Freeride esetében ez az egyetlen indítási lehetőségünk. Nem is volt gond vele, minden helyzetben, hidegen-forrón simán indult. A motor egyszer sem fulladt le, tehettem vele bármit. Kicsit tartottam az injektoros technikától, volt már rossz tapasztalatom több márka esetében is ezzel, de itt tökéletesen működött. Remélem nem csak tesztalanyunk sajátossága volt e-tulajdonság.

Tartottam kissé a kis, szűk öt liter befogadására képes (egyébként okosan átlátszónak gyártott) üzemanyagtartály miatti esetleges hatótáv problémától, de a gép valami hihetetlenül keveset fogyaszt így aggodalmam tökéletesen feleslegesnek bizonyult. Apropó, fogyasztás. A tankolás nagyon jópofán és túl ezen, igen okosan van megoldva. Hogy a tank se rondítson a levesünkbe sem optikailag, sem technikailag, teljes egészében a komplett hosszában felnyíló, szinte egyenes vonalvezetésű, 895 milliméter magasan elhelyezkedő ülés alá rejtették a mérnökök. (Innen lehet hozzáférni a légszűrőhöz is, tehát innen szívja a motor a működéséhez szükséges levegőt egy áramlástechnikailag speciálisan kiképzett rendszeren keresztül, hogy minél kevesebb por és egyéb szennyeződés juthasson el a blokkhoz.) Jó ez azért is, mert így gyakorlatilag teljes mértékben kihasználható a testsúlyáthelyezések során az egész ülésfelület, semmi sem akadályoz meg bennünket a szabad mozgásban.

A fékek kiválóak, pontosan adagolhatóak, minden a helyén, tökéletes összhangot alkotva működik a gép. Azért látszik, hogy kicsit igyekeztek visszavenni a gyártási költségekből, semmi sallang, kissé egyszerűnek hat az egyébként légies, KTM narancsra fényezett, szuperkönnyű, króm-molibdén ötvözetű acélcsőváz, amelyhez egy aluminium középső kiegészítő rész után kapcsolódik a műanyag hátsó segédváz. Mint megtudtam, ez lesz az elektromos változat váza is, a súlya pedig mindöszesen 6 (!!!) kiló körül van. A dupla kipufogó amellett, hogy jól mutat, még csendesebbé teszi a gépet. Nem olyan nagy hátrány ez, amikor erdőben csapatunk. Amennyiben a fojtás is kikerül belőlük, nyilván még nyerünk egy kis plusz dinamikát (és decibelt), ahogy az EXC-k esetében is. Végül még egy fontos információ: a gyár a szerviz-intervallumot 20 üzemórában adja meg (rendeltetésszerű használattal, tehát nyúzós üzemmel számolva) ilyenkor a gép 1,2 tized liter olajat kér a szűrő mellé. A fenntartás tehát semmiképpen nem lesz drága mulatság

Epilógus, avagy a mulatság drágábbik fele

Összefoglalva a tapasztaltakat egy igen kiváló és sokoldalú hobbiendurót ismertem meg a 350 Freeride „személyében”, amely nyilván sokkal komolyabb feladatok megoldására is képes, mint a legtöbb kolléga, aki van olyan szerencsés, hogy meglovagolhassa. A 2013-as modell listaára 2’124’000 forint (beleértve a 27 százalékos büntető Áfa-tartalmat is), de ha forgalomba akarjuk helyezni – ami egyébként minden további nélkül lehetséges, hiszen tartozik gépünkhöz egy utcai kitt is, ráadásul teljesíti az Euro 3-as követelményeket -, akkor meg kell még fizessük az ugyancsak nem kevés regisztrációs adóval megspékelt forgalombahelyezési költségeket is. Sajnos így már elég magas lesz a végső árcédula gépünkön, de ugyebár, erről a legkevésbé sem a gyártó vagy a motor tehet…

Ha valaki kedvet kapott hozzá, csak ajánlani tudom, bizonyosan nem fogja megbánni ezt a döntését. Itt ragadnám meg az alkalmat és mondanék ismét köszönetet Zsembery Barnának, hogy a gépet a rendelkezésünkre bocsátotta! Kedves sporttársak, ha egy kiváló fundurót kerestek magatok alá, akkor a KTM 350 Freeride-ot nektek találták ki, mindenképpen tegyetek vele egy próbát!