Befutottak a Triumph endúrók

Hosszú hetek, hónapok elnyújtott beetetése, kémfotók és kiszivárogtatott képek után hivatalosan is bemutatták az angol endúró két változatát. Gyakorlatilag a kampány során szinte minden lényeges információ kiderült. Nem jelent újdonságot, hogy a Street Triple 675 köbcentis blokkjára épített, 3 hengeres, DOHC vezérlésű 799 köbcentiméteres erőforrás kerül a motorokba. Az XC terepváltozat 21 hüvelykes, 36 drótküllős első kerekei bár örvendetesek, de legkevésbé sem hatnak újdonságként. Ami talán eddig kimaradt, az teljesítményt mutató számok halmaza.

Az új erőforrás maximális teljesítménye 94 lóerő 9300-as fordulatnál, a 78 Newtonméteres csúcsnyomaték pedig 7850-es fordulatnál jelentkezik. Az utcai 800-as modell 210, míg a 800XC terepváltozat 215 kilogrammos menetkész tömeggel rendelkezik. A tank 19 liter éltető petrolkémiai folyadék befogadására alkalmas, a blokkba pedig 3.7 liter olajat kell tölteni. Ahogy azt előre közölték, jelentős különbségek vannak a két modell között. Az utcai modell 43 milliméter belsőcső-átmérőjű, 180 milliméteren rugózó fordított Showa telókat kap; a hátsó rugóstag pedig, amelyen az előfeszítés hidraulikusan állatható, 170 milliméteres mozgásteret enged a lengőkarnak. A terepmodell esetében a futómű strapabíróbbnak készült, 45 milliméter a belsőcső-átmérője és 220 milliméter a rugóút. A hátsó rugóstagon a csillapítás is állítható, és 215 milliméteren rugózik. A lassításról mindkét modellen azonos fékrendszer gondoskodik: a 308 milliméteres első féktárcsákba 2 darab 2 dugattyús Nissin nyereg harap, a hátsó 255 milliméteres tárcsa forgási energiáját pedig egy egydugattyús nyereg alakítja hővé a beiktatott fékbetétek segítségével. Az ABS mindkét modell esetében opcionális. A teljes leírás és a kiegészítők bőséges kínálata megtalálható a már korábban bevezetett, a két modellnek szentelt Triumph oldalon.

Számok terén az új modellek figyelemre méltóak, a menetkész tömegen kívül pedig a numerikus mutatók jobbak, mint a lassan három éves F800GS hasonló adatai. A bajoroknak tehát lépni kell…