———————————
Akárcsak az MT-01, ez is az európai piacra készült
Vannak a motorozás történetének olyan momentumai, aminek következményeit, hasznát(?) mind a mai napig tapasztaljuk, egy motorra nézve láthatjuk a mérnöki evolúció eredményét. A gyorsasági versenyeken használt gépekre felszerelt első bumfordi idomok, a terepre vitt átalakított utcai motorok, a scramblerek, a kétkerekű járművek differenciálásához vezető első lépcsőfokot jelentették. Ma olyan, hogy mindenes motor, már nem létezik. Egy-egy típus legfeljebb szélesebb körben, több célra használható, de minden egyes területre találhatunk specializált motort. A Yamaha MT-03 egy ilyen világba született, s mivel alapvetően utcai „600-as” motorról beszélünk, egy elég vegyes képet mutató, népes táborba csöppent. Ennek ellenére elmondható (bizonyos megkötések mellett), hogy az MT-03 egy klasszikus, meglepően széles spektrumban használható motor. Nem is olyan speciálizált, mint versenytársai, ezért jóval közelebb van a mindenesként használható motor fogalmához (amennyire egy egyhengeres hatszázasról ez elmondható…).
A motort a Yamaha az MT családba sorolta, ez meglátszik a motor kidolgozottságán (és árcéduláján). A díszvarrással készülő ülések, a Magneti Marelli műszerfal, az festett futómű elemek, az igényes formatervezés mind-mind bizonyítják, hogy a Yamaha megtanulta az olasz leckét, esztétikus masinákat tud alkotni. Az MT-01-hez hasonlóan ez a motor is nyomatékos voltával és stílusával tűnik ki első sorban a többi kétkerekű közül. Mivel MT, ehhez is szép számmal rendelkezésre állnak esztétikai kiegészítők, bár olyan technikai tuningcsomagokat ne várjunk, mint a nagytestvér esetében. Az MT-03 sem megjelenésében, sem viselkedésében nem annyira markáns, mint a bátyja, viszont a prémium kivitelen kívül van még egy fontos közös jellemzőjük: nagyon nagy élmény velük motorozni. Míg a 01 esetében erre az élményre az egyedi koncepció és a hatalmas nyomaték, a 03 esetében a közvetlen elődnek tekinthető XT660 ad remek technikai alapot.
Az MT-03 koncepciómotor 2003-ból
———————————
Az XT-vel történő összehasonlítás adja magát, hiszen a blokkon kívül az egész szerkezet ezt a motort idézi fel. A motor viselkedését, kezelhetőségét tekintve kijelenthető, hogy az MT-03 tulajdonképpen a Yamaha egyik aranytojást tojó tyúkjának, az XT-nek egy konszolidált, igényes kidolgozású utcai változata, egy megszelídített supermoto funbike avagy élménymotor, ha úgy tetszik. Az élvezetes motorozást, a jó kezelhetőséget nagyban befolyásolja a motor kompakt szerkezete, a jól végzett tömegközpontosítás és kiegyensúlyozottság. A vasparipára felülve, azon forgolódva ez rögtön fel is tűnik. Bár a testhelyzet miatt úgy tűnik, elöl ülünk a motoron, gyakorlatilag a futómű eleje, hátulja egyszerre mozdul, ha az ülésre nehézkedünk, saját tömegünkkel késztetjük rugózásra a teleszkópokat és a hátsó rugóstagot: a súlyelosztás tökéletes.
Kényelmes, de ami fontosabb, nagyon jól kezelhető
Maga a szerkezet, a széles kormány, a felvehető testhelyzet a supermotós múltra utal, és csábít a konszolidált huligánságra: élmény vele minden kanyar, a piros lámpáktól elindulás, a fékezés vagy csupán az „önfeledt” haladás. Ráadásul messze kényelmesebb, mint egy supermoto a jellemzően keskeny nyereggel. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Suzuki Gladius is valami hasonló élményt próbál nyújtani, nem véletlen, hogy abból is készült funbike átalakítás.)
Napjainkban már a jóléti, nyugatinak nevezett társadalmakban is egyre gyakoribb, hogy az emberek a takarékos, jól használható robogókat, kismotorokat választják a mindennapi közlekedés fő eszközéül városokban, vagy éppen az agglomerációból ingázásra. Bár a maga circa 4 – 4,5 literes fogyasztásával az MT-03 nem a leggazdaságosabb megoldás erre a célra, mégis azt kell mondjam, ez egy ideális motor a mindennapokban is. A városon belül a nagy áttételezésű alsó fokozatoknak hála jól használható, a fékek pedig meglepően jó hatákonysággal állítják meg a könnyű kis gépet. Az erőforrás elegendő erőtartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy ingázva akár napi 2×50 kilométert is megtegyünk vele, a testhelyzet és az ülés maga elegendő komfortot nyújt. A fordulatszámmérő skálázása talán nem véletlenül, olyan, amilyen, a blokk legjobban a 4000-6500 tartományban használható. Az első kettő fokozat városban teljesen elegendő, hosszabb egyenesekben már a hármas használható (hármasban 3200-nál megy 50-et). Városon kívül a négyes fokozatot szinte csak gyorsításra használja az ember a tábla után, ötösben 4000-nél 90-et, 5000-nél 112 kilométer/órás tempót megy a masina.
Ha valakinek a sebességhatárok precíz betartása nagyon fontos, akkor akár (utas nélküli) hosszabb túrákra is alkalmas a masina (körülbelül 140 a vége egy MT-03-mal rendelkező barátnőm elmondása szerint), bár az én ízlésemnek egy kicsit nagyobb teljesítmény és még egy fokozat elférne a motoron – előzésekhez már igazából nincs erőtartaléka. Egyébként ideális választásnak tartom szaladgálós motornak egy nagyobb masina mellé, de első nagymotorként is jobb választásnak tűnik, mint egy sportmotor ősökkel rendelkező sornégyes csupasz hatszázas. S hogy miért? A nagy kérdésre, hogy mire jó ez a motor, a válasz nagyon egyszerű. Aszfalton maradva szinte mindenre, ami motorozásnak nevezhető.
———————————
MŰSZAKI ADATOK | Yamaha MT-03 |
Motortípus | Folyadékhűtésű, négyütemű, egyhengeres, 4 szelepes, SOHC |
Hengerűrtartalom (cm3) | 660 |
Furat x löket (mm) | 100,0 x 84,0 |
Sűrítési arány | 10,0 : 1 |
Keverékképzés | injektoros |
Teljesítmény (kW(LE)/min) | 35,3 (48) / 6250 |
Forgatónyomaték (Nm/min) | 56,2 / 3750 |
Sebességváltó | 5 fokozatú |
Indítás | Önindító |
Rugóút elöl/hátul (mm) | 130/120 |
Utánfutás(mm)/villaszög(fok) | 97/26 |
Első fék | dupla tárcsa, 298mm |
Hátsó fék | szimpla tárcsa, 245 |
Első gumiabroncs | 120/70-17 |
Hátsó gumiabroncs | 160/60-17 |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 2070/860/1105 |
Tengelytáv (mm) | 1420 |
Ülésmagasság (mm) | 805 |
Menetkész tömeg (kg) | 192,4 |
Üzemanyagtartály térfogata (l) | 15 |
Alapár (2009. június, forint, regisztrációs adóval) | 2 248 000 |