A történelem tíz leggyorsabb motorja: a 2000-es évek

Az előző részből tudjuk, hogy a kilencvenes évek végén jött, látott és győzött a Suzuki Hayabusa.

A 2000-es évek kezdete nem csak egy új évezred hajnalát jelölte, hanem egy pontot is a történelemben, amiről lehet vitatkozni, hogy jó-e vagy sem. Ez a pont a nagy végsebesség hajhászás végére került. Véget ért a csata a nagy gyártók között. Közös megegyezés alapján megjelöltek egy határt: ennél gyorsabb motort nem gyártanak közúti forgalomba. Ha képes is lenne az adott modell a nagyobb végsebességre, azt elektronikusan korlátozzák. Ezt a határt 299 kilométer/órában határozták meg. Ahogyan az előző évezredben a Suzuki Hayabusa, majd a 2000-es évek elején a Kawasaki ZX-12R a piacra került, kénytelenek voltak belátni a gyártók, hogy a 300-as tempó bőven elég a közutakra, még sok is. Jobbnak látták, ha saját maguk szabnak gátat a versenynek, minthogy valamelyik politikus tegye azt a közlekedés biztonságára hivatkozva, behozva egy drasztikus sebesség korlátozást, vagy ami még rosszabb, teljesítménykorlátozást. Így hát a későbbiekben a sorozatgyártású motorok már szinte mind lassabbak voltak, mint az első generációs Busa. Kivételek persze akadnak.

Természetesen ezek a hivatalos adatok. Valójában a fejlődés nem állt meg ebben az elmúlt évtizedben sem, így lehet, hogy papíron lassabb az új 197 lóerős Hayabusa a réginél, ez valójában nem teljesen így van. Ugyanakkor a valós végsebesség értelmében van egy kis turpisság a gépekben. A Kawasaki ZZR1400, a Suzuki Hayabusa, a BMW S1000RR óra szerint nem fut többet 299 kilométer/óránál, de ezt például már 5. sebességi fokozatban teljesítik úgy, hogy még hátra van egy kapcsolási lehetőség.

Egyes mérések alapján van olyan gyári limiter, ami “puhább”, mint a többi – engedékenyebb a csúcssebességet illetően. Nem mellékesen ezeket a határoló szoftvereket sok cég képes eltávolítani, hogy a papíron befejezettnek tekintett háborút az utcán folytathassák tovább az önjelölt ghostriderek. Így lehet, hogy több superbike is gyorsabb, mint az izmos Hayabusa vagy a ZZR. Ilyen például a Ducati Desmosedici RR és az MV Agusta F4 R 312.

Hogy mégis hirdessünk győztest erre a dekádra is: az MV Agusta F4 R 312 a világ leggyorsabb sportmotorja, amelyet nagy szériában gyártottak. A végsebesség korlátozás ellenére az MV egy olyan limitált szériás gépet dobott ki 2007-ben, amivel újból elindították a harcot, immár kevésbé hivatalosan és nyíltan, nehogy a fent említett motorgyűlölő politikusok vérszemet kapjanak és törvénykezzenek. Nekik megmaradt az önkéntes limit álcája, hadd legyenek boldogok.

A literes négyhengeres blokk eszement módon gyorsítja a motort, ám ennek ellenére a tesztelők egyöntetűen úgy nyilatkoztak róla, hogy szinte gyerekjáték kezelni, olyan jól sikerült behangolni az erőforrás teljesítménygörbéjét. Az elődjéhez képest ez komoly előrelépésnek mondható, hiszen azt nem úgy ismerjük, mint a legkezesebb superbike. A 183 lóerős teljesítmény és a 115 Newtonméter forgatónyomaték már önmagában is szép értékek, ám ha ezek 312 kilométer/óra végsebességgel párosulnak, nyugodtan mondhatjuk, hogy több mint tiszteletre méltóak.

Hogy ez csupán egy kirívó eset volt vagy az MV példáját követve a többi gyártó is felrúgta az egyezményt, a sorozat befejező részéből kiderül.