A történelem tíz leggyorsabb motorja: az 1990-es évek

Az előző részből tudjuk, hogy a nyolcvanas években a Kawasaki ZX-10 volt a leggyorsabb utcai gép.

Míg a ’80-as években pár kilométer/óra körül folytak a harcok, addig a következő évtizedben újból nagyobb eltérés mutatkozott a végsebességet tekintve. Az évtized elején ugyan tényleg csak kis különbségekért folyt a versengés, de a kilencvenes évek végén bemutatta a Suzuki a mindent verő Hayabusát. Az 1999-ben bemutatott GSX-1300R véget vetett a harcnak, vitathatatlanul ő a címvédő még ma is.

Az évtized végsebesség-háborúja a ’90-es kiadású Kawasaki ZZR-1100-zal kezdődött, amely 177 mérföld/órát (283 kilométer/órát) futott. Erre rákontrázott a Honda a CBR1100XX Blackbirddel 1996-ban. A korabeli újságok rémisztő sebességeket vizionáltak, egészen pontosan a 200 mérföldes sebesség megdöntéséről pletykáltak. Valójában ”csak” 178 mérföld/órát (285 kilométer/óra) sikerült kipréselni a szerkezetből. Ekkor gondolt egyet a Suzuki, hogy ő is beleszólna ebbe a vitába és rendesen odatette magát. A többieknek a 180 mérföld/óra is gondot okozott, a Busa viszont lazán megfutotta ezt. Hivatalos mérések alapján kijelenthető, hogy a vitát sikerült lezárni, a legnagyobb gixxer felhelyezhette a saját fejére a babérkoszorút a 194 mérföld/órás (vagyis 310 kilométer/órás!!!) végsebességével.

A gyorsulás, amit ez a motor produkált, egészen földöntúli volt még a többi izmos bringához képest is. Mérések alapján a 100 kilométeres óránkénti sebesség eléréséhez elég volt neki 2,74 másodperc, ehhez képest a gyár szerénykedett az általa megadott 3,2-es idejével. A motor formája rendkívül megosztóra sikeredett, de ez volt az ára a tökéleteshez közelítő alaktényezőnek. A régi mondást, amely szerint a lökettérfogatot nem pótolja semmi, a Suzuki is megfogadta, így egy 1’299 köbcentiméteres, folyadékhűtésű soros négyhengeres blokkot csavaroztak a Sólyom testébe. Ez ebben az évtizedben félelmetesnek tűnő 173 lóerőt szabadított az aszfaltra, a kiváló aerodinamikával kombinálva nem volt hát csoda a hatalmas végsebesség.

A leginkább figyelemre méltó az egész koncepcióban mégis az, ahogyan ezt a hatalmas erőt a gép szinte a teljes fordulatszám-tartományban leadja. A korabeli újságírók ódákat zengtek a kifogyhatatlan motorerőről, a véget nem érő gyorsulásról. Egyszerűen nem volt olyan szituáció, ahol úgy érezték volna, hogy ez a motor kevés lenne. Ellentétben a fékekkel, amelyeket többször illettek kritikával, de a jövőben orvosolták ezt is, sőt idéntől a felfrissített Hayabusához már ABS-t is lehet rendelni, amivel megtörték a puszta erő és a puritánság jelmondatát.

Zárásként tekintsünk meg egy videót és csodálkozzunk rá, ahogyan a mutató elér a bal alsó sarokból a jobb alsóba. Figyeljünk, gyorsan fog történni! Azonban ne állítsuk példaként magunk elé az illetőt, nem követendő közúton az ilyet gyakorolni, félreértés ne essék!

A következő részben kiderül, hogy mit okozott és mihez vezetett ez a nagy sebesség kergetés. Jön az új évezred első évtizede!