Az előző részből tudjuk, hogy a hetvenes években az utólag idomozott Suzuki GS1000CS volt a leggyorsabb széria gép.
Az 1970-es években még elvétve alkalmazott áramvonalidomokat a ’80-as évekre előszeretettel használták a gyártók széria modelljeiken is, így mondhatjuk, hogy elszabadult a pokol a nagy végsebesség-hajhászás közepette. Egyre csak gyorsultak a motorok, a 250 kilométer/órát is meghaladta az átlagos tempó. A japánok valósággal beindultak, csak úgy ontották a rizsrakétákat. Ebben az évtizedben gördült le a szerelősorról a Suzuki GSX-R1100, a Yamaha FZR1000 EXUP, és a Kawasaki ZX-10 is. Mindegyikük végsebessége elérte a 165 mérföld/órát (264 kilométer óránként), az EXUP pedig már nagyon közel járt a 170 mérföldes álomtempó megdöntéséhez (ami 272 kilométer/óra). A Bimota is felhasználta az EXUP YB6 kódjelű motorját, amivel egyes mérések szerint elérte a 170 mérföld/órát, ezt az eredményt viszont későbbi mérések megcáfolták.
Furcsának tűnik, de a leggyorsabb motor címet mégsem ezek a sportos motorok mondhatták magukénak, hanem egy teljesen kategória-idegen vas bitorolta azt. Hogy miért bitorolta, később elárulom. A Guiness rekordok könyvében a Honda VF1100C úgy szerepelt, mint a ’80-as évek leggyorsabbika és így is vonult be a motortörténelembe.
Bizony, ez a többi versenyzőhöz képest petyhüdt és idomtalan V-Max stílusú motor bitorolta a címet tévesen. A tervezési(!) sebessége 173 mérföld/óra (277 km/h) volt. Ez egy elméleti, overdrive sebességfokozattal kitolt eredmény, ami a gyakorlatban ilyen teljesítménnyel és alaktényezővel szinte lehetetlen. Ezt a sebességet maximum úgy érhette el, ha lelökték egy szikláról, ami talán a legkedvesebb dolog, amit ezzel a motorral csinálhattak volna.
A hibát csak 1990-ben sikerült kijavítani a Guiness rekordok könyvében, ekkor visszamenőlegesen is megkapta a leggyorsabb motor címét a Kawasaki ZX-10, amely tulajdonképpen már 1988-óta őt illette, nem pedig a trónbitorló Hondát.
A literes, soros négyhengeres erőforrás egészen 171 mérföld/óráig gyorsította a szerkezetet. A Kawasaki már akkor is tudta, hogy a leggyorsabb motor cím birtokában az eladások is könnyebben mennek. Ahhoz, hogy ezt a nem csekély tempót elérhesse a motor, szükség volt 137 lóerőre, ami sajnos piaconként változhatott az adott ország jogi normáihoz igazodva, főként lefelé módosítva a teljesítményt. Már akkor is sokat kellett áldozni a zöldség oltárán, pedig ez még csak a ’80-as évek vége volt. Jól látszik azonban, ami az elkövetkező időkben is jellemző lesz, hogy a harc már csupán pár kilométer/óra különbségért folyik majd, de az minden eddiginél komolyabban. Végül a rövid videón meghallgathatjuk a mára már oly megszokottnak tűnő, ám szívet melengető sornégyes járását:
Közeledünk a jelenhez, a folytatásban jönnek az 1990-es évek!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »