A retró stílusú motor legjelentősebb, ráadásul kívülről észrevehetetlen változása a blokkot érintette: a belső alkotóelemek 70 százaléka módosult. A legjelentősebb mértékben az üzemanyag-ellátó rendszer alakult át, hiszen az eddigi kettős befecskendezőt egy központi, 38 milliméter torokátmérőjű Magnetti Marelli egység váltotta le, amely egy Y elosztóval juttatja a két hengerbe az éltető nedűt. A gyár szerint az innováció csökkenti az üzemanyag fogyasztást és a CO2 emissziót is javítja.
Az erőforráson kívül módosult a tank is: az új darab könnyebb elődjénél, annak ellenére, hogy acélból készült a korábbi polietilén helyett. A dupla acél bölcsőváz nem változott, elöl 40 milliméteres Marzocchi teleszkópok, hátul Sachs rugóstagok teljesítenek szolgálatot. Legalábbis a Standard és a Special változatokon, a csúcsot jelentő Racer kivitelben ugyanis Bitubo WMT gázos egységek dolgoznak hátul.
A megállásról elöl 320, hátul 260 milliméteres szimpla tárcsák gondoskodnak. A V7 Standard könnyűfém kerekeken gördül, míg a Special és a Racer kivitel elkülönül fűzött ráfjaival. A felniken minden esetben a Pirelli Sport Demon abroncsai feszülnek.
Az 51 lóerős legnagyobb teljesítménnyel és az 58 newtonméteres csúcsnyomatékkal nem egy kimondott erőgép a Moto Guzzi V7, stílusában azonban kevés cafe racer tud versenyezni vele, ha a kávéház előtti megjelenésről van szó. Főleg, ha Irina Shayk is a tartozéka lenne…
A Triumph Bonneville tesztelése előtt csak szépnek tartottam ezeket a motorokat, azóta azonban tudom, hogy simán alkalmasak lehetnek mindennapi közlekedésre, túrázásra, azaz bármire is. Úgyhogy csak bizakodni tudok benne, hogy egy szép napon egy Moto Guzzi V7 is eljut hozzánk legalább egy néhány napos tesztelés erejéig!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Úúúristeeeeen! Az a V7 Racer. Igaz, hogy Yamaha fan vagyok, ezt sokan tudják rólam, de egyszer biztos, hogy lesz egy ilyenem!!!
egyebet nem tudok mondani.
Egyik szebb mint a másik,imádni való mind.
A súlyuk pedig fenomenális,főleg ha figyelembe vesszük kardános mivoltát :179 kg(wet-weight)!
No igen. A súlyuk. Ennek a kategóriának az a szépsége, hogy semmi sallang, semmi műanyag cicoma. Csak a pucér vas! Szeretem a csupasz motorokat.
“semmi műanyag cicoma. Csak a pucér vas!”
Azért nézz majd meg egyet közelröl. 🙂
Sajnos már semmi sem az aminek látszik. 🙁
Kiállításon láttam, ültem egy V7-en és egyrészt nem túl nagy, kisebb mint vártam, másrészt elég műanyagos azért a hatása…olyan kemény rideg teafőzőmüanyag….pl az ülés is….pl a Bonnie “fémesebb”….de sajnos az is kezd egyre műanyagosodni.
“A V7 Standard és Special könnyűfém kerekeken gördül” viszont a képen a Special is fűzött kerekeken áll.
A trióból nekem egyébként csak a Racer tetszik, de az nagyon
Köszi, javítottam. A forrásanyag mind a három kivitelre könnyűfémet írt, amit kijavítottam. De nem eléggé. 🙂
Az a baj, hogy ezeket is hazavinném. Mindet. Ahogy öregsdzem, annál több fajta motort szeretnék. Gyönyörűek. Irina is.
Drámai a videohoz tartozó zene, de a motorhangot kifejezetten hiányolom (a bugyinedvesedést fokozandó => amit ugyan soha át nem élhetek, soha meg nem tapasztalhatok… már csak azért sem, mert soha nem lesz ilyen motorom => de örülök, hogy a szerző legalább tud valamit, tesztelés és próbaút nélkül is így minősíti).
Igen, Irina gyönyörű!
A látványt bátorkodtam bugyinedvesítőnek minősíteni. :-)))