Egy legenda feltámasztása

Ugyan a motorgyártás hőskorának a XX. század elejét szokás nevezni, de az ’50-es, ’60-as években is figyelemre méltó motorokat hoztak létre. A II. Világháború után újjáéledő ipar számos, ma már legendás típust szült, még ha azok némelyike szükségmegoldás volt is. A technika fejlődése megállíthatatlan volt, a kor színvonalának megfelelő, vagy azt éppen megelőző komoly versenymotorok is születtek. Az egyik ilyen a Royal Enfield Fury volt, amelyet 1958 és 1963 között gyártottak. A feljegyzések szerint összesen 193 darab ilyen masina készült alapvetően az amerikai flattrack versenyekre (salakmotor-versenyzésként ismerjük, de ezeken a gépeken felfüggesztés és fékek is voltak, vannak). A gyári feljegyzések egy 600 köbcentiméteres prototípus elkészítéséről is szólnak, bár egyes források egy egész sorozatról beszélnek. A Fury tulajdonképpen az 500-as Bullet gyári átalakítása volt, a típus nagyobb hengerfejet, nagyobb szelepeket, nagyobb átmérőjű karburátorokat kapott. A kompressziót is megnövelték a mérnökök, az alapváltozat 7,3:1 sűrítési arányát 8,9:1-re tornázták fel. Végeredményben a gyári 27 lóerős teljesítményt sikerült 40-re növelni, valamint egy ritkaságszámba menő típust létrehozni.

Az indiai kézben lévő Enfield a hírek szerint most kiadja a Fury újkori változatát, amit az injektoros Electra modellre alapoznak. Kérdés, hogy a motor mekkora technikai átalakítással született, csupán egy eltérő külsejű Electráról beszélhetünk, vagy az elődhöz méltó sportos gyári tuningot takar az új modell. A hírek szerint a masinát még a héten bemutatják, pontosabban a hétvégén kezdődő angliai Carole Nash Motorcycle Live kiállításon, amelyet az újdonsült GP bajnok Jorge Lorenzo fog megnyitni.