Hogy mér a traffipax? Mikor kapsz csekket motorral?

Gyakran merül fel a kérdés: mennyire veszélyes ránk, motorosokra nézve a radar? Nyilván, ha hátulról tisztán lefotóz a traffipax városban kilencvennel, akkor fizetned kell. De hogy mekkora a baj, ha elölről mérnek be? Van, hogy ilyenkor is kiküldik a fotót? Felírhatja a technikát kezelő rendőr a rendszámod és büntethető vagy az alapján? A felmerült kérdésekre dr. Dózsa Ernő ügyvéd Úr ad egészen kimerítő választ – mind technikai, mind jogi értelemben.

Traffipax a jogász szemével

Tegyük tisztába, hogy hogyan, és milyen jogszabályok alapján megy ma a sebességmérés. Ma Magyarországon hitelesített lézeres eszközökkel mérnek, valamint a VÉDA rendszer radaros készülékeivel. A VÉDA mérésekkel itt most nem foglalkozok, csak a mobil készülékekkel. Hazánkban jelenleg kétféle lézeres készülék van “hadrendbe” állítva: a FÁMA III és a Cam S1. A két készülék közti alapvető különbség, hogy a FÁMA III csak megállításos méréseknél alkalmazható. Ennek az oka az, hogy az objektív felelősség megállapításához a sebességmérő eszközökre vonatkozó magyar előírások szerint az alkalmazott traffipax képes kell legyen arra, hogy az adatokat valós időben online kapcsolattal továbbítsa a rendőrség központi feldolgozó rendszerébe. Ezen kívül azt is biztosítania kell, hogy a felvételt utólagosan ne lehessen módosítani.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-a – a gépjármű üzembentartójának ún. objektív felelőssége – alapján indult eljárásokban ez elengedhetetlen. A FÁMA Lézer készülékeket viszont kizárólag a járművezető felelősségén alapuló eljárások lefolytatására alkalmazza a rendőrség. Jellemzően civil gépkocsikba rejtve, mozgó mérésekre használják ezt az eszközt. A CAM S1 rendszer viszont a felépítése miatt általában fixen felállított mérő. Mérési pontossága csak így biztosítható – mobil, mozgó mérésre alkalmatlan. Kezdetekben sok probléma volt abból, hogy a kezelő “bemozgatta” az eszközt. Így születhettek azok a mérések, amikor a Ford Transit tolatva ment 190-nel, vagy amikor a Suzuki 240-nel zúzott el a traffipax előtt. Miközben erre felépítése miatt mindkét jármű alkalmatlan volt. Ma már a gépet egy fix pontra állítják be, jellemzően 100-110 méteren egy pontban mérnek.

Lényeges különbség a két készülék között, hogy a FÁMA Lézer alkalmas folyamatos felvétel készítésére, azaz a szabálysértéseket is dokumentálja. Mivel nem csak egy képet készít, használják arra is, hogy a biztonsági öv, vagy a mobiltelefonok használatát ellenőrizzék. Azonban itt is kizárólag a megállításos módszerrel teszik ezt. A CAM S1 ezzel szemben akkor rögzít, ha sikeres mérést végez. Azaz ha nem ismer fel rendszámot, vagy nincs is a járművön – például a motorkerékpároknál elölről -, nem lesz sikeres mérés. Annyira nem, hogy ekkor nem is készül felvétel.

Mi van, ha szemből érkezel motorral?

Fontos azt is tisztáznunk, hogy mindkét készülék csak egy irányba tud mérni. Régen az állványra helyezett FÁMA Lézerrel úgy mértek, hogy azt az elhaladó után fordították. Így folyamatos felvételt készítettek, vagyis nem volt megúszható a felelősségre vonás. A CAM S1-el ez nem kivitelezhető annak mérete és technikai adottságai miatt. A HE/62/6-2019. BFKH MMF utasítás – amely az eszközök hitelesítéséről szól – nem tartalmaz olyan lehetőséget, hogy kiegészítő kamerát szereljenek fel a mérés során. Így az csak “városi legenda”, hogy a rendőrök feltesznek egy plusz menetrögzítő kamerát hátulra, vagy felírják a rendszámot, és megy a bírság.

Objektív felelősség megállapítására csak olyan eszköz alapján kerülhet sor, ahol az alkalmas az adatok online – azonnali, vagy a nap végén történő – továbbítására anélkül, hogy azokat másolnák vagy módosítanák. Magyarra lefordítva ez külső eszközzel nem végezhető el. Az eszközöknek rendelkezniük kell érvényes hitelesítéssel, azaz a készüléken lennie kell egy érvényességet is tartalmazó hologrammos matricának. Sőt, a mérőműszer mellett lennie kell egy hitelesítést tartalmazó iratnak, ami a 26/2013.(VI.28.) ORFK utasítás szerint a készülék tartozéka. Ennek meglétéről megállítás esetén a delikvens meggyőződhet.

A jelen írás a rendelkezésre álló jogszabályok és szakirodalom alapján készült, annak tartalma csak tájékoztató jellegű. Egy következő cikkben természetesen foglalkozunk a VÉDA rendszer mérési sajátosságaival is, illetve megismerkedünk az objektív felelősség pontos szabályaival. Amennyiben bármilyen közlekedési ügyben jogi segítségre van szükséged, a Dr. Dózsa Ernő Ügyvédi Iroda készséggel áll rendelkezésedre.