Talán hihetetlenül hangzik, de készültek Harley-Davidsonok Japánban, ráadásul 25 éven keresztül. Ez a tény egy HD rajongó számára olyan lehet, mintha feleségéről kiderülne, hogy férfiból operáltatta át magát. Legalábbis azt hiszem.
Az információ elolvasható a cég weboldalán a kronológia 1935-ös bejegyzésénél. „A japán gyártást megkezdi a Sankyo gyár, Harley-Davidson tervekkel, szerszámokkal, gépekkel. Ez eredményezi a Rikuót.”
Oldalkocsis, japán Rikuo 95, 1200 köbcentis motorral
Az indiai motorkerékpárokat jól vették Japánban. 1929-ben, a gyenge gazdasági mutatók idejében, Alfred Rich Child (aki a HD ügynöke volt 1922-ben Afrikában) úgy találta, hogy ha a gyártást Japánba vinnék, olcsóbban tudnának HD-ket építeni. Működése eredményeként a Harley-Davidson megállapodott a Sankyo Pharmaceuticalsszal, és felépítették a Shinagawa gyárat, amelyben Harleykat építettek. Még 1935-ben átkeresztelték Rikuóvá.
1936-ban Childnak el kellet hagynia az országot az üzleti kapcsolatok változása miatt. Ekkor elkezdett Japánba exportálni motorokat, ezt a tevékenységet 1937-ig folytatta, amikor Japán közel nyolcszorosára emelte a vámot. 1938-ban minden együttműködés megszakadt Japán és a HD között, a szigetország azonban tovább gyártotta a Rikuót. Továbbra is a 750 köbcentis, aztán az 1200 köbcentis Flathead motorral készültek a gépek, amíg 1960-ban csőd miatt be kellett zárniuk a gyárat.
A háború után a Harley segíteni próbált, azonban a Japánok mindenáron a Flathead motoroknál akartak maradni, a modernebb Knucklehead motor helyett, így 20 évvel az amerikai technika után kullogtak. Ez a tény és a magas költségek jelentették a japán Harley-Davidson gyártás végét.