Dakar Rally 2018, 13. szakasz: taktika és küzdelem a végsőkig

Az eltörölt 12. szakasz helyett tegnapelőtt aszfalton gurult a mezőny San Juanba – így a másodiknak betervezett két napos maraton második fele elmaradt. Ezt sokan nem bánták – például Gyenes Mani sem. Ő ugyanis az előző nap legvégén esett egy nagyot, aminek következtében sem az itinert tekerő mechanikája nem működött, sem a motor műszaki része nem volt túl jó állapotban. Például spanifer tartotta a kipufogót… Így neki nagyon jól jött, hogy közúton elgurulhatott szervizcsapatához, akik felkészítették a KTM-et a Dakar Rally utolsó nagyon kemény menetére.

Kevin Benavides mindent megtett – hiába

Az élen a helyzet elég egyértelmű volt. Matthias Walkner, a végső győzelem első számú esélyese biztonsági motorozással a biztos célba érésre törekedett, míg két fő ellenlábasa, a hondás Kevin Benavides és az osztrák KTM-es csapattársa, Toby Price a minél nagyobb tempóra. Nekik ez egyrészt azért volt fontos, hogy eldöntsék a második hely sorsát – így az ausztrálnak kellett a legjobban húzni a gázt.

Toby Price ellentmondást nem tűrően nyert újabb szakaszt – de összetettben maradt harmadik

Másrészt azért is hajtottak, hogy ha Walknerrel bármi történik – akár csak elnavigálja magát -, akkor rácsaphassanak a lepattanóra. Arról nem is beszélve, hogy az argentin Hondás mindenáron szeretett volna egy szakaszt nyerni saját hazájában. Végül azt se felejtsük el megemlíteni, hogy a világ összes olyan Dakar rajongója neki szurkolt, aki szerette volna 2017-ben végre megérni a KTM trónfosztását.

Matthias Walkner, aki gyönyörűen teszi a dolgát, és menetel a Dakar-diadal irányába

A szervezők pedig tényleg nem kímélték a mezőny két keréken versengő részét. 927 kilométerrel az utolsó előtti napra hagyták az egész verseny leghosszabb napját. Igaz, a gyorsasági szakaszt a tervezetthez képest lerövidítették, így az “csupán” 368 kilométer volt – 177-et aszfalton, 382-t pedig terepen, de időmérés nélküli, úgynevezett neutralizációs szakaszon kellett megtenni a versenyzőknek.

A tét a trónfosztás

Igazából ezen a napon volt utoljára esélye Benavidesnek lelökni az első helyről Walknert. Ami persze az osztrák versenyző hibátlan motorozása mellett nagyjából reménytelennek tűnt. Benavides mindenesetre nagyot ment, de sem az elsőség átvételére, sem a szakaszgyőzelemre nem volt esélye. Utóbbiba Toby Price köpött bele, aki az előző versenynaphoz hasonlóan a reggeli indulástól a célig nem engedte ki az elsőséget a markából. 2 perc 3 másodperccel verte Benavidest és 2 perc 44 másodperccel Meo-t.

A nap drámája: Ricky Brabec Hondája elektromos hiba miatt égett egy picit – nem porig, de az amerikai kénytelen volt feladni a versenyt

Matthias Walkner azonban nagyon szépen tette a dolgát. Neki ugyanis nem számított, hányadik lesz – csak az érdekelte, hogy bőséges előnyéből egy megnyugtató mennyiséget vigyen át a legutolsó, sokkal rövidebb napra. Így számára a kulcskérdés az volt: se ne essen el komolyabban, se a navigációban ne hibázzon. Így kontrollált, magához képest biztonsági motorozással 11 és fél perc hátránnyal a negyedik helyre hozta KTM-jét – és 22 és fél percet megőrzött előnyéből. Így az utolsó napot nagyon el kell baltáznia, hogy ne ő legyen a Dakar Rally idei győztese…

Az igazi harcosok

Térjünk néhány mondat erejéig ki a “kicsikre”. Az idei versenyen visszatérő Gas Gas Johnny Aubert irányításával egyre jobban teljesít a verseny második felében, így összetettben feljött a hatodik pozícióba! Veri többek között az elején még esélyesnek tartott Pablo Quintanilla-t a Husqvarnával! Mögöttük pedig ott jön egy 61-es rajtszámú motor az összetett 8. pozícióban. A gép Indiából érkezett, a Hero logója díszeleg rajta, a nyergében pedig egy újonc, Oriol Mena foglal helyet. Lehet, hogy érdemes megjegyezni a nevét!

Johnny Aubert és a fantasztikusan teljesítő Gas Gas

A következő oldalon rengeteg érdekesség vár még: további nagy küzdők, napi összefoglaló videó, a két magyar motoros helyzete és persze a részletes eredmények. Lapozz!