Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a tulaj, Willie Knoll olyan mint az ágyú: ritkán szól, de akkor nagyot! Viccet félretéve, sokan úgy vélik, hogy minimalista stílusban a legkönnyebb építeni, de ez azért nem teljesen igaz. Meglehet, hogy Willie motorjai látszólag erőlködés mentesen tudnak letisztultak és abszolút menők lenni, de ehhez rengeteg munkaórára volt szükség. Profi fotós múltja mindenképpen előny volt Knoll számára, így számtalan kattintgatós meló után hétköznapi halandók számára ismeretlen szögből is képes meglátni az újat. Mentalitása tükröződik ezen a BMW-n is, inkább a minőséget preferálja a mennyiség helyett.
Az 1980-as BMW még túramotorként gurult be az átépítő műhelybe, viszont a búcsúztatás után már egy vérbeli utcai tracker gépként rója a francia utakat. A legszembetűnőbb változás a tank gyönyörű flip-flop festése, ami a fényviszonyok változása mellett árnyalatait is változtatja. Daytona Paradise a fantázianeve, és az 1964-es Shelby Daytonán használták. Egy doboz ára kb. 100 dollár, de legalább jó helyre került. Saját bevallása szerint Willie nem szereti az eltúlzott, futurisztikus átépítéseket, inkább a minimalista, időtálló vonalak állnak közelebb a szívéhez. A gyári idomokat a tankkal együtt leselejtezte, a segédvázat is egy egyedi megoldás váltotta, ahogy az a szakmában megszokható. Az egyedi hátsó traktus szükségessé tette a futómű átalakítását is, a monoshock rendszert egy Hagon rugó mozgatja.
A kiállás is parádés a 18 colos Excel felniknek köszönhetően, amiken Avon Roadrider gumik feszítenek. A rövidebb féktáv pedig a Brembo fékeknek köszönhető, ami egy újabb BMW-ről került át. Az akkumulátor a váltó mögé került, a gyári légszűrőházat pedig K&N szűrőkre cserélte a Clutch. Az összkép megtartása végett az önindítót és az apró olajgyűjtő tálcát egy egyedi fedéllel rejtették el. A kábelezés nagy része az ülés, illetve az új benzintank alá került, az új elektromos alkatrészeket pedig a Motogadget szállította. Így lett új műszeregység, index, illetve kapcsolók, de a kézzel készített kormány is új, amibe ügyesen elrejtették a maradék kábelezést.
A rozsdamentes acélból készült leömlő Willie keze munkáját dicséri, a végdobokat viszont a Spark szállította. Azért akad még pár egyedi darab a motoron, mint például a lábtartók, vagy a gyönyörűen megmunkált, házon belül készített Clutch tanksapka. A keretet elöl-hátul saját készítésű sárvédők zárják, előbbin egy Harley Davidson fényszóró virít, utóbbin pedig újabb egyedi darab jelzi a lassulást.
Ha eddig bárkinek is kétségei voltak a franciák motor építő képességeiről, nos azt hiszem ideje átgondolni a dolgokat.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »