Sátor teljes komforttal

Biztos vagyok benne, hogy erről a témáról is megoszlanak a vélemények. Sokan vannak olyanok, akik pontosan azért szeretnének sátorral, esetleg vadkempingezve megaludni egy motoros túra- vagy találkozó alkalmával, mert ki akarnak szakadni a mára folyamatos mobil kommunikációval átszőtt hétköznapokból. Mások viszont éppen hogy nem: azt igénylik, hogy ugyanolyan virtuális életet élhessenek a sátrukban is. Na de ez ugye nem megy túl sokáig, hiszen a mobil eszközök előbb-utóbb lemerülnek, a mező közepén pedig nem nagyon lehet tölteni őket. Vagy mégis?

Egész nap tölti magát az Orange sátra, hogy este teljes kényelmet garantáljon

A francia telekommunikációs cég, az Orange – a Kaleidoscope-pal közösen kifejlesztett – innovációja a szolár cellás sátor. Természetesen a négyzetméteres napelemek hurcibálása elég nehézkes lenne, így a sátor teljes külső anyagát olyan fotovoltatikus bevonattal látták el, amely napfény hatására áramot fejleszt. Így ez az első olyan mobil hálóhely, amelyben konnektort is találunk. Ezzel azonban még közel sem értünk a fejlesztések végére!

Előre kivilágítja magát, így a koncert után részegen is meg fogod találni

A sátornak van néhány olyan belső zsebe, amelybe ha bedobjuk bármilyen mobil eszközünket (telefon vagy éppen táblagép), annak akksija indukciós úton, kábeles csatlakoztatás nélkül feltöltődik. A sátor saját internet-kapcsolattal rendelkezik, így önállóan létre tud hozni vezeték nélküli hálózatot is. De a belsejében találunk egy beépített érintőképernyős eszközt is – ha nagyobb kijelzőre van szükségünk, mint amit magunkkal vittünk. Amennyiben hideg van, hálóhelyünk alatt kicsit be is fűt, hogy kellemesebben netezhessünk szundikálás előtt.

A sátrat kelet-nyugati irányban javasolt felverni, így a napelemek szépen követik éltető égitestünk útját, és folyamatosan töltenek. Amennyiben pedig a találkozó éjszakáján a koncert után félrészegen nem találjuk alvóhelyünket, küldhetünk neki egy SMS-t, amelyre válaszul kivilágítja magát, hogy könnyebben ráleljünk. De ha a közelébe érünk, és észleli mobilunk bluetooth jelét, magától is „felkapcsolja a villanyt”, hogy könnyebben betaláljunk. Na, elég beteg? (Zárójelben szeretném megjegyezni így zárszó gyanánt, hogy a motorkerékpárral történő hordozhatóság vélhetően felvet némi problémát…)