Világjáró negyed literrel

- FeR1

Megosztás
Hirdetés

A második világháború lezárását követően súlyos jóvátétel fizetéséré kötelezték a vesztes Németországot a Szovjetunió irányába. Ennek folyományaként a zschopaui DKW gyár teljes berendezését és az összes dokumentációját átszállították a szovjetekhez – az M1A neve alatt kezdték gyártani az első RT125-ös típusokat. A Szovjet Autóipari Minisztérium 494. számú rendelete alapján 1951. július 12-én az M1A átkerült a Minszk Motorkerékpár és Kerékpár Gyárhoz (később Motovelo néven működtek) – így lett minden Minsk alapja ez az egyszerű és megbízható konstrukció.

minsk_rt125
A jóvátétel gyümölcse, a Minskek ősatyja

A kezdeti éveket követően egyre népszerűbbé vált a márka a Szovjetunióban és a nemzetközi piacon egyaránt. Összesen negyvenöt országba szállítottak motorokat és a teljes termelés meghaladta a hat és félmilliós darabszámot. Aktívan részt vettek a motorsportban, főként különböző terepmotoros szakágakban és körversenyeken álltak rajthoz. Az 1969-es Minszk-Pamir Rali és az 1971-es Brest-Vlagyivosztok Rali ikonikus mérföldkőnek számít mind a mai napig a gyár történetében.

A legendás Vlagyivosztok Rali néhány résztvevője
A legendás Vlagyivosztok Rali néhány résztvevője

A kilencvenes évek elején évi kétszázhúszezer motort gurítottak a keleti piacra, majd 1999-ben megkapta a márka az Arch of Europe díjat, amely egyfajta jóváhagyásnak számított a nemzetközi piaci nyitás irányába. A 2007-es esztendő megújulást hozott a gyártó számára – az állami vállalatból magáncég lett. Az új márkajelzés, a M1NSK visszahozta a köztudatba a régi nevet – komplett gyártósorral és saját kutatási és fejlesztési részleggel rendelkezik a fehérorosz motorkerékpárgyár.

Így készülnek napjainkban a fehérorosz motorok
Így készülnek napjainkban a fehérorosz motorok

Újabb mérföldkő volt a gyár történetében a Brest-Dushanbe Rali 10’000 kilométeres távja, amelyet három M1NSK TRX 300-as túra-endúróval teljesítettek. Idén elnyerték a Népek Gyártója díjat Fehéroroszországban – ez komoly elismerés a vállalat számára.

minsk_trx_4
Helytálltak a Brest-Dushanbe Rali tízezer kilométeres távja során is

A kínálatuk széleskörű: a klasszikus motoroktól kezdve a krossz- és endúró típusokon, hómobilokon és quadokon át egészen az elektromos robogókig minden műfajban képviseltetik magukat. Számomra az egyik legérdekesebb típus a Dushanbe Ralin is bizonyított TRX300i. A mára teljesen elhízott és elhatalmasodott túra-endúrók piacán üde színfolt lenne ez a modell a maga 170 kilogrammos menetkész tömegével. A tervezésnél fontos szempont volt, hogy minden útviszonyok közepette megállja a helyét – ez mondjuk a volt Szovjetunió területére szánt motoroknál alapkövetelmény.

minsk_trx_2
Van egy kis Honda NC-s beütés rajta, de komolyabbnak tűnik annál

A meghajtásról – bármennyire is hihetetlen – egy 250 köbcentiméteres egyhengeres folyadékhűtéses négyütemű blokk gondoskodik. Az üzemanyagot befecskendezőn keresztül kapja és hatfokozatú váltón át szabadítja rá a láncra mind a 26 lóerőt. Egyedül a kerékméret jelenthet problémát komolyabb terepszakaszokon – hátul 17 colos, elöl 18-as felniken gördül a mini világjáró. Elöl-hátul egyaránt szimpla tárcsafék lassítja a feldobozolva is csekély tömegű motort. Ránézésre jó minőségű futóművet tettek alá, igazából az egész járgány megjelenése minőségi darabot sugall. A fogyasztásról nem közöl információt a gyártó, de ekkora hengerűrtartalommal szerintem bőven megfutja a 400 kilométeres távot egy tankolással a 15 literes tartályból.

Kívánatos kis motor így teljes felszereléssel - egyből útnak indulnék vele
Kívánatos kis motor így teljes felszereléssel – egyből útnak indulnék vele

Sajnálatos, hogy Európában még nem sikerült elterjednie ennek a márkának – végigböngészve a kínálatukat elég sok csábító vasat találni. Talán majd pár év múlva rájönnek az emberek, hogy nem csak a liter feletti motorokkal lehet egy jót „tereptúrázni”. Azért is írom idézőjelbe a tereptúrát, mert a mai nagy túra-endúrók minimális hányada hagyja el az aszfaltot – azt is csak óvatosan, főként akkor, amikor a cukrászda parkolója nincs lebetonozva.

Hirdetés

15 comments

  1. Tetszik nekem is. Lehet tudni bővebbet róla?
    Kinti ár? Müszaki paraméter?
    Az egész, még a dobozok is a BMV-t idézik. Még a szine is :-)))

  2. Én is azt hittem elsőre, hogy egy F800GS.
    De nem kicsik azok a dobozok a pótalkatrészeknek? 😛

  3. Döbbenetes az ára. Fehéroroszországban a bruttó kisker ár forgalomba helyezve 5’100 dollár. Átszámítva 1’150’000.- forint. Abból mit hozol ki???

  4. Érdekes hogy 1-essel írják, először azt hittem elírás:)

    Amúgy saját fejlesztésű blokkjuk van minden típusban, vagy licenc?
    Egy-két blokk elég levedlett japánnak tűnik, olyan Loncin féleség…A 300-as meg mintha Yamaha(?) lenne.

    Amúgy egész komoly gépek vannak, a nagyobbak így ránézésre formára és minőségérzetre is túltesznek jó pár kínai, korai koreai próbálkozáson…vagy akár olcsóbb japán motoron…

    Régebben olvastam a gyárról, de csak a 125 szegmens maradt meg bennem, ez a TRX meglepett…

    Az ára meg nagyon olcsó…mondjuk a munkaerő is, meg nem lepődnék meg ha Lukasenkoék támogatnák kicsit a gyárat…

  5. Eko: azért tegyél mellé egy Honda Crosstourer fotót! 🙂

  6. Simán bevállalnám itthonra kolbászolni,az autópályázást leszámítva bőven jó mindenhova.És amellett,hogy piszok olcsó még pofás is.

  7. Autópályázni tényleg nem való. De benne is van ennek az úttípusnak a nevében, hogy mik közlekedjenek rajta. Autók, esetleg még buszok meg kamionok. Motorozni autópályán? Egyszer majd biztos ráfanyalodok, ha nagyon gyorsan kell a világ másik felében lennem, de itthon felesleges ráhajtani motorral.

  8. Én a legnagyobb túramotorokkal (még a tempomatosakkal is) úgy elálmosodok autópályán, hogy nem bírom elviselni. Csak akkor nem, ha abszolút illegális tempóban karcolok. Na de az meg hosszú távon nem egy egészséges dolog, mint tudjuk. Meg annyira nem is izgalmas…

    Érdekes egyébként, hogy míg autóval folyamatosan használom a tempomatot – még városban is -, addig motoron soha!

  9. Helmets: ettől még a fehéroroszok lenyomtak három motorral egy tízezer kilométeres távot a tajgán keresztül – saját kommunikációjuk szerint egyetlen meghibásodás nélkül. Amivel nem akarok semmit sugallni… 🙂

    Mindegy, én még mindig nagyon kipróbálnám. 🙂

  10. Valóban jó pofa 🙂

    Egyébként Macko miért nem szervezed le?

  11. Nem mondtam hogy ettől már szar lett a szemeben!

    Most is azt mondom hogy komolynak néz ki, nem kelt gagyi benyomást…

    Csak épp a kínálat legjavát nem ők gyártják, átcímkézni valamit és azzal „tajgázni” meg nem akkora érdem:)

  12. Bedouin: írtam nekik azonnal, amikor a cikk felkerült. Nem jött válasz…

Vélemény, hozzászólás?