A történelem tíz leggyorsabb motorja: az 1920-as évek

Mióta megjelentek a gépi erőforrás által hajtott járművek, azóta folyamatos a versengés, hogy ki tud nagyobb sebességet elérni a masinájával. Különösen élen járnak ebben a tekintetben mind a mai napig a motorosok – bár ma már egy önkéntes végsebesség-korlátozás él itt Európában, amelyet 298 kilométer/órában határoztak meg egymás közt a gyártók. Nem volt azonban ez mindig így. Sorozatunk első részében bemutatjuk az 1920-as évek leggyorsabb motorkerékpárjait. Ugorjunk vissza a 20. század elejére, egészen pontosan a ’20-as évekbe, amikor a motorkerékpár még olyan friss újdonság volt, mint manapság az internet. Gondoljunk csak bele: egy évtizeddel korábban hittük volna, hogy olyan sebességgel fogunk netezni, mint most? Igaz, van akinek a tíz évvel ezelőtti sávszélesség is bőven megteszi, mert minek állandóan a jobb meg a gyorsabb. Ugyanez volt a helyzet a motorokkal is jó 90 évvel ezelőtt. Tele volt a világ már akkor is középkorú, begyöpösödött emberekkel, akiknek a ló is elég jó volt. Persze, így is ment az ”enyém gyorsabb, mint a tiéd” című a vita, egészen addig, amíg be nem sétált a bárba egy úr, aki Brough Superiorral érkezett.

A márkát 1919-ben hozta létre egy George Brough nevű angol úriember, aki tervező, versenyző és showman is volt egyben. Minden egyes Brough Superior kiváló minőséget és nagy teljesítményt képviselt akkoriban. A legtöbb motort az ügyfelek igényeire szabták, nem volt két egyforma példány. Az összeszerelés is érdekesen zajlott. Először összerakták az alkatrészeket, hogy minden stimmel-e, aztán szétborították az egészet, majd lefényezték, a szükséges darabokat külön aranyozták, hogy újból, immár véglegesen összeszereljék egy komplett motorrá azokat. Személyesen maga a gyáralapító tesztelte a kész motorokat, hogy megfelelnek-e az ügyfél által rendelt specifikációnak, és azok végsebességétől függően adott nekik nevet. Ha bármelyik motor nem felelt meg az előzetes követelményeknek, akkor visszatért a gyárba, hogy kijavítsák a hibát. Ezért a precizitásért is nevezték akkoriban a márkát a motorkerékpárok Rolls-Royce-ának.

Az SS80 1922-ben jelent meg 80 mérföld/óra legnagyobb sebességgel (130 kilométer/óra) – a meghajtásról egy 1’000 köbcentiméteres V2-es blokk gondoskodott. Ezt követte 1924-ben az SS100 modell, 100 mérföld/órával, amire rátett még egy lapáttal az SS100 tuningolt változata, ami 1928-ban 130 mérföldes sebességet (210 kilométer/óra!) ért el.

Ezek a motorok akkoriban is nagyon drágának számítottak, nem sokan engedhették meg maguknak ezt a különlegességet. Míg a ’20-as évek Angliájában az átlagfizetés havonta 12 font volt, addig a Brough Superiorok 130-180 fontot kóstáltak. Érdekességképpen még annyit, hogy a híres Arábiai Lawrence is magáénak tudhatott nyolc Brough Superiort, sajnálatosan egy ilyen motor nyergében szenvedett halálos balesetet. 46 éves korában, pár héttel azután, hogy kilépett a légierőtől, erősen gyanús motorbalesetben vesztette életét közel otthonához az angliai Dorsetben. Szokása szerint nagy sebességgel száguldott, és egy szemből felbukkanó fekete autó miatt nem vett észre két bicikliző fiút. Megpróbálta elkerülni az ütközést, de elveszítette uralmát motorja felett és az út melletti árokba csapódott. Az autó nem állt meg, és sohasem találták meg. Hat nap múlva halt meg, azonban eszméletét ez idő alatt már nem nyerte vissza.

A sebesség nagy úr és az idő előrehaladtával egyre csak nőtt, ahogyan az áldozatok száma is, amiket követelt magának.

Folytatjuk az 1930-as évekkel.