Busaverő dekadencia-király

Azt hiszem, a teljesen felesleges kategóriába esik egy mai modern, nagyteljesítményű motor szükségszerűségének elemezése. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez csak presztízskérdés. Lássuk rögtön a lényeget: az új ZZR gyorsulásban elveri a konkurenciát, avagy a Ninja sólyomra vadászik.

Persze a Kawasaki hívei most felhördülhetnek, mert nem látom a fejlődést. Nos, valóban nem látom, legalábbis ebben a motorban. A ZZR1400 és a Hayabusa elmúlt évekbeli „csatája” csak utózöngéje a ’90-es évek számháborújának. Ezek a gépek teljesítményükben, technikájukban nem fejlődtek annyit, hogy haladásról beszélhessünk. Az jóval inkább az ezres sportmotorok világára volt jellemző, az ott bevezetett technika került át ezekre a motorokra (a fenti 9,74 másodperces időt egy 2000-es évekbeli literes sportmotorral is meg lehetett közelíteni). A hypersportok száraz adatai között jóval inkább a tömegnövekedés volt a jelentős. Ha már számokról beszélünk, meg kell említenünk, hogy a hétfői bemutató után nem sokkal megérkeztek a gép teljesítményadatai is. Bár a diagramok jelentős növekedést mutatattak, az új modell valójában csak 7 lóerővel tud többet elődjénél: a maximális teljesítmény 197 lóerő (10’000-es fordulaton), a nyomatékcsúcs pedig 162,5 newtonméter 7’500-as fordulatnál.

Akik a várakozás ideje alatt arról beszéltek, hogy meglesz a 200 lóerő, talán most csalódtak egy kicsit, de ha a függöny mögé nézünk, más a helyzet. A 197 lóerő a nagy sebességnél jelentkező torlónyomással 207-re dagad – ezek az adatok megegyeznek a legutolsó ZX-10-ével. A számok sokkal kifejezőbbek, ha metrikus lóerőben fejezzük ki őket, ekkor 200 illetve 210 a megfelelő adat. Ezek az összeesküvés-elméletek és a motorozás iránt egyidejűleg vonzódók számára remek táptalajt biztosítanak a találgatásokhoz. Az köztudott, hogy a ’90-es évek végén, még a Hayabusa kapcsán a médiában a 200 mérföld/órás végsebesség körül kialakult mizéria miatt a gyártók önkéntesen megállapodtak egy 300 kilométer/órás elvi sebességhatárban. Egyetlen mai, utcai forgalomra tervezett, gyári állapotú motor sem mutat nagyobb sebességet ennél a tempónál, még ha valójában képes is lenne rá (az más lapra tartozik, hogy ekkor valójában 272-280-as sebességgel haladnak). A ZX-10 és a ZZR1400 adatai azt sejtetik, hogy a sebességre vonatkozó megállapodás mellett létezik egy kevésbé közismert, a csúcsteljesítményt kordában tartó egyezség is. Az 1352-ről 1441 köbcentiméterre növelt hengerűrtartalom és a 12:1-ről 12,7:1-re emelt kompresszió ennél jóval nagyobb teljesítményt is lehetővé tenne, még akkor is, ha figyelembe vesszük a szigorúbb környezetvédelmi normákat. Az már csak egy érdekes mellékszála a történetnek, hogy a médiában felbukkant egy kompresszoros feltöltőt bemutató Kawasaki szabadalmi igény.

Persze ez a számháború már régen értelmetlen, de a világunk már csak ilyen. Mégis, sokkal fontosabb változásnak látom, hogy a masina vázát megerősítették, a lengővilla hosszát 10 milliméterrel megnyújtották (nem véletlenül hízott 9 kilogrammot az új modell!), a csúszókuplungot, a feljavított fékeket és felfüggesztést, no meg persze az elmúlt években divatossá vált elektronikai csomag (három különböző gyújtástérkép, kipörgésgátló, ride-by-wire) alkalmazását. Az esztétikai ráncfelvarrás már csak hab a tortán.