Életmentő kacat

Ha azt utóbbi időben nem motoroztam volna sokat városban, a szokásos reggeli és délutáni csúcsban, azt gondolnám, hogy a RiderScan alapvetően csak egy ugyanolyan „hasznos is, meg nem is”, „motorosnak minden kacat eladható” alapon készített termék, amire már számos példát láthattunk. Az eszköz tulajdonképpen egy domború gömbtükör motoros változata, a járművezetés egyik tipikus problémájában segít, a holttérben lévő másik jármű elkerülésében, a belátott hátsó tér nagyságának növelésében.

Persze lehet azt mondani, hogy a körültekintő vezetés része sávváltásokkor a váll felett hátrapillantani, ténylegesen meggyőződni arról, hogy nincs a holttérben senki. Esetleg azt is lehet állítani, hogy egy igazi motorosnak nincs szüksége egy ilyen tükörre, hiszen motoron közlekedni mindenféle szempont szerint jóval szabadabb dolog, könnyen körül tudunk tekinteni és gyorsabban is reagálunk mindenre. Nyilván ez igaz is. Általában. Mindenesetre két ok miatt gondolom úgy: ennek az egyszerű eszköznek van létjogosultsága.

A motorozásban a legtöbb probléma forrása a kormányt az üléssel és a lábtartókkal összekötő szerves anyagból készült alkatrész, azaz maga a motoros. Pszichológiai alkalmasság ide vagy oda, mindennemű rátermettség és tapasztalat ellenére bárkinek lehet rossz napja. Bárkinek elkalandozhatnak a gondolatai, bárkit zavarhatnak extrém környezeti körülmények, és bárkinek lehet sietős az útja – bárki „benézhet” egy adott helyzetet. A másik érv rajtunk kívülálló okokról szól. El kell fogadnunk, hogy a közlekedésben vannak váratlan események, hirtelen megváltozó helyzetek. Annak mi is csak a szereplői vagyunk, nem az irányítói. Egy veszélyes helyzetben pedig, amit ne adj isten a fenti körülmények is fűszereznek, minden, azonnal rendelkezésre álló információ segít a helyes döntés meghozásában.

Ilyen alapon a RiderScan egy igencsak hasznos segítség, bár a helyes használatát nyilván meg kell tanulni. A skót Stephen Hunter már személyesen is átélte ezt a problémát. Kreatív emberként megtalálta rá a saját megoldását, bár nyilván némi elektromérnöki ismeret birtokában fejleszthetett volna egy roppant összetett, bonyolult holttér-figyelő rendszert. Az életben azonban néha a legegyszerűbb dolgok a legnagyszerűbbek – egy komplex, drága holmit egy domború tükör is ki tud váltani. Az üröm az örömben, hogy az ötletes eszköz egyelőre még nem vásárolható meg, és az ára sem ismert.