A Buell Nemzet – 2. rész

Számos negatív dolgot el lehetne mondani a videó tartalmáról, vagyis inkább arról, hogy mennyi mindent nem tartalmaz. Nyilván egy CBR-ről, GSX-R-ről, R1-ről, ZX-10-ről vagy éppen egy 1198-ról, S1000RR-ről, RSV4-ről az ember a kisebb-nagyobb motoros újságok bármelyikében olvashat érdemleges tesztet, és így a ritkaságszámba menő új konkurensről is szeretne minél többet megtudni. A múlt héten indult videósorozatot azonban tudni kell helyesen értelmezni. Igazából nem egy modellbemutatót látunk, hanem a masina marketingjét. A nemrégiben hivatalosan is útjára indított típust egy viszonylag szerény anyagi alapokkal rendelkező cég gyártja, nyilván drága reklámokra nincs pénz. Buell így nem tehet mást, mint hogy ezekkel a videókkal kerül be az online médiába, így hívja fel a motorra a figyelmet és hat a potenciális vásárlók birtoklási vágyára. A vételár (40’000 dollár) egyébként is jelentős összeg, de az amerikai államcsőd árnyékában egy ekkora kiadás sokkal inkább elgondolkodtató még egy fanatikus Buell rajongónak is.

Ha pusztán csak reklámként tekintünk a videóra, akkor szegényes információtartalma ellenére az nem is nevezhető olyan rossznak. Maga a Mester kezdi a szónoklatot, kifejtve, hogy a sportmotorok már önmagukban is az újításról, az úttörő szerepről szólnak, az ő tervei nemkülönben. A mesét Tony Stefanelli vezető mérnök folytatja, aki az erőforrás remek teljesítményleadását dícséri, majd természetesen a versenyző Geoff May is beszáll a pozitív élmények átadásába, s beszél a gépsárkány kategóriát megszégyenítő, 600-asokat idéző kiváló kezelhetőségéről. Reklámnak ez a látványos képpekkel kiegészítve szinte tökéletes, de a masinát elnézve valahogy csak többre vágyik egy motoros. Ha számításba vesszük, hogy Buell értékesítési tervének 100%-os teljesülése esetén is csak keveseknek adatik majd meg, hogy egy EBR 1190RS-sel motorozzanak, az információ-éhség még inkább kiütköző. Vagy pusztán csak én vágyom nagyon arra, hogy egy ilyen motor nyergébe pattanhassak…