Bevallom őszintén már jó ideje vacillálok azon, hogy feltegyem-e ide ezeket a videókat vagy sem. Gyakorlatilag számtalan érv szól ellene, s lehet, hogy csak a végre kisütő nap adta meg az utolsó lökést. Hisz hamarosan itt a szezon, de motorozni igazából ebben az időben még nem szeretnék, így marad az ilyetén hiánypótlás. Nagyon kevés igazán jó motoros film van, s még kevesebbel tudok „azonosulni” – pedig egy film teljes körű élvezetéhez (szerintem) ez szükséges.
Nyilván mindenki mást keres a motorozásban, más stílust kedvel, s nem feltétlenül élvezhető egy részben vagy egészében idegen kategóriát megjelenítő mozgóképi alkotás. Az ilyetén technikai behatárolás azonban nem teljes, vagy azt is mondhatjuk nem helyes. A motorokat emberek vezetik, a motorozás legalább annyira, ha nem még inkább az emberekről és történeteikről szól, mint csupán a technikáról. Nyilván van létjogosultsága egy típus gyártását, egy márka termelő üzemét, egy masina komplett szét- és összeszerelését, átalakítását, javítását, időszakos szervizét bemutató filmeknek, de ezek jóval inkább benzinvérű perverzitásunkat elégítik ki (részben vagy egészében), semmit valójában „filmnek” nevezhessük őket.
Hatvan-százhúsz percet kitölteni motoros témában úgy, hogy az kellő mértékben egyensúlyozzon a mondanivaló, a technika és a történet között élvezhető formában, hiteles módon nem könnyű feladat. Pláne nem az, ha nem is egy filmről, hanem rögtön egy sorozatról és jóval hosszabb műsoridőről beszélünk.
Nyilván, akit érdekel a téma, vagy élvezte az „A hosszabb úton” című sorozatot, annak nem jelent újdonságot Charlie Boorman 2005-2006-os dakaros kalandja. Lehetséges, hogy a sorozatot pontosan ebben a formában látta már, vagy éppen megvette DVD-n. S persze az is lehetséges, hogy a felkészülés és a verseny alatt forgatott sorozat sokakat nem vonz témaválasztása miatt, hiszen az egykor a motorozás olimpiájának számító Dakart számos bírálat érte, éri a mai napig, a túraendurózás egyre nagyobb európai népszerűsége ellenére sem vonzza legtöbbünket. Úgy gondolom, hogy ezek a „részletek” azonban csak körülmények, hiszen a „Race to Dakar” sokkal inkább egy álom megvalósításáról, a felmerülő nehézségek, akadályok: a kihívások leküzdéséről, és magáról a kalandról szól.
Ez ad egy olyan megkérdőjelezhetetlen emberi megközelítést, ami miatt szívesen megnézem Charlie Boorman afrikai kalandját újra meg újra, még ha Ő maga nem is ért célba. Nyilván egy ilyen sorozatot érdemes megvenni (jelenleg) DVD-n, de sokaknak erre nincs lehetősége (vagy éppen nem megvásárolható országunkban…). Az utolsó ellenérv egyúttal egy figyelmeztetés is, a youtube-ra feltöltött videók nyelve angol.
Az első epizód a következő oldalon tekinthető meg.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Innen.
Csodálatos élmény lehetett. Bár ott és akkor nem biztos (túl sok a “fuck, fucking, shit”), de összességében mindenképp.
TeeJay! Köszönöm a cikket és a hivatkozást!!!
<OFF>
Kornél, a sisak nélküli képed hol készült?
</OFF>
Montenegro – Lovcen- re felfelé menet, háttérben Boka Kotorska.
Északról kell a kis fizetős erdészúton megközelíteni, aztán a mézárusnál csatlakozhatunk a “normál” útra.
Mindenkitől elnézést, hogy nincs rajtam sisak, motorosruha, csízma, de aznap majdnem 40C fok volt.
Thx!