Hirdetés
A korábbi koncepciórajzokból, illetve a Honda előzetes nyilatkozatából, információból sejteni lehetett, ez a masina nem lesz egy igazi terepmotor. A kísérő sajtóanyagban is hangsúlyozzák a japánok, hogy felméréseik szerint ugyan a stílus sokak számára vonzó, de a konstrukció jelentette hosszú rugóutak, magas ülés és az endúró gumik sokakban visszatetszést keltenek egy ilyen motor viszonylagos instabilitása miatt. Éppen ezért nem is kívántak sem egy középkategóriás (?) túraendúrót, sem pedig egy nagy sebességre optimalizált túramotort létrehozni. A fejlesztések, tesztelések pontosan a viszonylag magas felépítmény jelentette menetstabilitásról szóltak, a motor állítólag 120 órát töltött szélcsatornában pusztán ennek elérésére. A koncepció a különböző stílusok ötvözéséről szól, a túraendúró megjelenés mellett a csupasz motorok jegyeit és az előzetes információknak megfelelően a sporttúra VFR800 technikájának keresztezésével jött létre – innen ered a masina elnevezése is („cross”).
Technikailag semmi újdonságra nem kell számítanunk: a régi, jól bevált VTEC-es, 782 köbcentiméteres, 102 lóerős, V4-es erőforrást használta fel a Honda. A képeket jobban megnézve a váz (látható része) is ismerős, akárcsak a kipufogó, a lengővilla, a hátsó kerék, az oldalt elhelyezett hűtők és a kombinált fékrendszer. A csupasz Hornetet a hátsó szekció, a műszerfal és az első lámpa idézi fel lelki szemeink előtt, míg az oldalidomokkal vélelmezhetően az új VFR-re kívántak utalni a tervezők. Összességében a motor nem forradalmi, bár vérpezsdítően „üde”, s messze nem annyira szokatlan, mint a DN-01 volt. A dolog árnyoldala a viszonylag magas tömeg (240 kilogramm), ellenpontként a mai motorok között szinte párját ritkítóan nagy, 21.5 literes tankkal rendelkezik a gép.
Bár a képek alapján a Crossrunner sem egy unalmas motor, nyilván a Crosstourer lesz az igazi izgalom forrása a közeljövőben. A manapság egyre divatosabb túraendúrók felső kategóriájában hamarosan debütáló masina a VFR1200 alapjaira épül. Az akár duplakuplungos erőátvitellel kombinált 1237 köbcentiméteres lökettérfogatú, V4-es erőforrás mellett a nagy VFR vázát is felhasználták a mérnökök, ám ahhoz magasabb felépítményt és hosszabb rugóutakkal rendelkező felfüggesztést adtak. Természetesen a most piacon lévő márkákhoz hasonló felszereltség már most tükröződik a motoron: drótküllős kerekek, fém dobozok, markolatvédők, blokkvédő lemez, bukócsövek és extra világítás láthatók a fejlesztésben lévő motoron. Részletes adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre (a cikk írásakor…), és nyilván botorság egy adat alapján ítélni, mindenesetre a masina menetkész tömege a hírek szerint 268 kilogramm. Ami legalábbis felvet néhány kérdést.
A fenti két modell a beígért Honda újdonságok divatosabbjai, a másik hatról is hamarosan beszámolunk.
Cimkék:
Íme néhány kép az idei újdonságokról a teljesség igénye nélkül.
Elolvasom »Évek óta pletykáltak róla, most hivatalosan is bemutatták a BMW Concept C elnevezésű tanulmányt, azaz egy maxirobogót.
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Technikailag biztos jók lesznek.elvégre az alapjukul szolgáló VFR-ek jó gépek.De ekkora súly enyhén szólva túlzás.
Hali, a Runnert nem értem, erre a motorra ránézve az endúró jelleg eszembe nem jut. A VFR-t értem, ezt nem látom mi ez. A CrossTourer teccik, kiváncsi vagyok a 173 lóból ez mennyit örököl mekkora nyomatékkal -ha már a súlya Varás maradt, a tank menniyt hízik, stb. Milyen 3 betűsökkel teszik tele, és hova árazzák, alapban 4+ millára teszem. Így elsőre akkor is izgi.
Ááááááh…….. a Crosstourer ahogy itt látható!-már kell is!!!
Akarom! :))))
Nekem is bejövös mind a kettő.
Ha a Crosstourer-t 4 milla környékére teszik (amire én is nagy esélyt látok), akkor gondolom a kis teso, Crossrunner sem lesz nagyon kevesebb mint 3 milla.
Úgy érzem, hogy kicsit elszálnak a gyártók a motorok árával.
Kíváncsi leszek hogy a Suzuki mikor lép valamit ebben a kategoriában.
csak nekem tűnik fel, hogy a honda túraendurói mindig legalább 1.5-2X nagyobbnak, nehezebbnek látszanak a konkurenciánál. transalp vs. pegaso, f650, akármi. jó, mondjuk itt v2 vs. 1 henger… es a nagyobbaknál is v4 vs. v2 vagy sor2 (crossrunner vs. pl tdm, vagy crosstourer vs. pl ktm 990), de akkor is szerintem kellemesebb a szemnek egy könnyedebb kinézet, mint egy elhizott disznó. szerintem.
Kinézet alapján is balgaság lenne ítélni, de megadom mindkettőjüknek az 5-öst a menetteljesítményükre.
268 kg a CrossTourer, soknak tűnik, de a Vara sem könnyebb, sőt az új SuperTenere sem, mégis, állítólag alig érezni a súlyát. Persze, ha fel kell állítani, az más:)
Ezeket a keresztbe küllös kerekeket nem védte le a …
izé..
az a gyártó, amely mindig kommentháborút indukál. ? 🙂
Mostani Balkán túrám során kezdett bennem megfogalmazódni, hogy a VFR800 -asom egy kicsit endúrósabb is lehetne.
Íme, most 2 megoldást is látok.
Kifejezetten kíváncsi leszek a BMW (800, 1200) GS-ekkel való összehasonlító tesztekre, valamint az árukra.
Ezt a küllőelrendezést nem a BMW felejtette el levédeni, hanem az Aprilia.
Így tőlük lekoppintották a bajorok, most meg a japók is.
Azt gondolom a piaci igények diktálta nagyon kényelmes, hosszútávú túrázásra alkalmas gépet készítettek, valószínüleg tökéletes technikával. Az viszont bizonyos, hogy egyik jelenlegi kategóriába sem lehet teljesen besorolni, de szerintem ez nem is baj. A vízválasztó az ár lehet. A mai ínséges időkben egy magas ár megölheti a tipust, még mielőtt sikeressé válna, márpedig az alapokat adó gépek sem (voltak) igazán olcsó tömegmodellek.
Ezt a küllőzést se a bajor se az olasz motorgyártó nem tudja levédetni, mindkettő a Behr-től vásárolja a peremben küllőzött tömlőnélküli felniket.
toncsi64: “[…] valószínüleg tökéletes technikával.”
Hát, igen, lehet. Lehet. De hol a lélek belőle? Vajon benne van?…
Másnak nem tűnt föl, hogy a Honda olyan úton jár, ami szuper semleges, -számomra- lélektelen motorokat eredményez? Finomítanak itt, bársonyosítanak ott…csak épp mikor a gázkart megtekered (vagy visszaereszted) nincs fun-faktor!…
Máshonnan, de idézek egy gondolatot, idevág és konkrétan erről a gépről is írták – rögtön nyílvánvaló lesz, mire is gondolok:
“A 782 köbcentis V4-es blokkon apróbb beavatkozások tanúi lehetünk, átnézték a változó szelepvezérlést (VTEC) és a benzinbefecskendezést is átalakították, ezzel finomabb erőleadást és még könnyebb kezelhetőséget értek el, ugyanakkor az új injektor és az átformált, oldalra kivezetett kipufogórendszer miatt a végteljesítmény 100 lóerőre és 72,8 Nm-re csökkent (108/80-ról).”
Amikor mostani motoromat kerestem, akkor teszteltem az akkor vadi új CB1000F-et is, ő volt ugyanis az egyik nyerő-jelöltem…papír- és elméleti alapon legalábbis.
Nehezen és több bukkanót “legyőzve”, de végül sikerült kipróbálnom. Már előre megmondtam, h ne várjanak vissza időre, mert késni fogok. Nem kicsit, nagyon. Meg AKAROM venni ezt a motort, de elötte bizony menni fogok vele, és nem félórát! Azzal elhúztam.
Megnéztem, milyen városban, kivittem pályára is, szóval megismerkedtünk egymással, de azt kell mondanom, az első rapid randi után nem vágytam többre.
Újrakezdőknek, vagy abszolút kezdőknek jelentem, ideális! (el se hiszem, hogy egy ezres motort ajánlok kezdőknek, de a Honda most már annyira “lebársonyosítja” a gépeit, hogy nyugodtan!…)
És akinek derogál a robogó a városban való közlekedésre, arra is tökéletes. (Szerintem az első nagymotor egyébként, ami tökéletes robogó). Csak gondolnom kellett és már csinálta is. Csak ugye az a fránya fun-faktor…amitől JÓ motorozni…nos, ezekután volt is egy kis sértődés, amikor illedelmesen megköszönve nem kértem a gépet – és volt csodálkozás is bőven, hogy az
ÚJ
meg a
HONDA
helyett (érted: HELYETT!)
egy használt BMW-t vettem.
Ui.: sorry a BMW említésért, csak gondoltam, egy kis színt viszek a Honda dícséretekbe
Lehet, hogy igazad van, de én a tökéletes technika alatt elsősorban a megbízhatóságot, az alacsony fogyasztást és az ehhez hasonló technikai finomságokat értem. Azért azt látni kell-lehet, hogy azok a mocik amelyekben benne van a “funfaktor” jellemzően igényelnek egyfajta technika szeretetet és hozzáértést. Az ilyen motoroknál azért benne van a pakliban az is, hogy alkalmanként SK kell valamilyen problémát megoldani. Manapság erre már nincs akkora igény, ellustultak az emberek és nem is nagyon képzik magukat ilyen esetekre (ráadásul ez egyre kevésbé kivitelezhető is, hála a korszerű technikáknak). Megáll a gép -> telefon.
Úgyhogy bizony az ilyen és ehhez hasonló technika a jövő, Mi meg a múlt
Ez a lekeltlenség már megint előkerült. Ne beszéljünk már ilyesmiről. És pont ne a BMW-re hivatkozva, aki lassan már csak olyan motorokat gyárt, ami, már bocsánat a kifejezésért, de az ember seggét is kinyalja.
Ez a két nagy bálna jól néz ki, de a régi Vara valahogy nekem jobban bejön.
A crossovert meg tényleg olyan TDM-esnek nézem, olyan sehová nem sorolható, sokmindenre használhatónak.
Toncsi: “Megáll a gép -> telefon.”
Ez egy rémállom, főleg akkor amikor valamilyen elektronikai hiba miatt áll meg. Ha látom a hajtókart, az más, tudom a hibát.
De számomra ez a sok elektronikai kütyü amiket beletesznek mostanság a motorokba, hát azoktól kiráz a hideg. Mindig az jut az eszembe róla, hogy ha lejár a garanciája a motornak és valamit cserélni kell rajta, az FÁJNI fog a zsebemnek, a lelkemnek, mindenemnek.
Szerintem a mai motoroknál van egy két felesleges ilyen sallang, amit csak azért tesznek bele, mert a mérnökök unatkoznak, vagy már tényleg nem tudnak mit kitalálni és valmit újítani kell. Talán fegyverrel kényszerítik őket erre
Gondolom a Honda is fogja követni a bmw utját, televágja minden féle elektronikával a motorokat ahogy illik.
Az érzésnek, a fun faktornak már régóta annyi..
Nem is tudom formatervezésileg nem vagyok tőle hanyatvágódva, de lehet csak én vagyok konzervítv izlésű nekem már a vardero sem tetszett meg a transalp eleje sem
Elképzelhető, hogy a crossrunner bevezetésével meg fog szűnni a Transalp?
Nem hiszem, az más termékvonal, annak még köze van az enduró fogalomhoz (…).
Nagyon szeretem a VFR-t, újonnan vettem, én járattam be, stb. Csakhogy olyan irányba ment el a motorozási stílusom, ami inkább a GS, vagy a mostani Crosstourer stílusát igényelné.
TBG!
A mostani motorokkal kapcsolatban nem csak a Honda, hanem a (sőt!)BMW is olyan elektronikai arzenált vonultat fel, ami nagyban megkönnyíti a motorozást, ugyanakkor el is veszi annak “ízét”. Mint a bakelit hanglemez és a cd. A bakelitnek még mindíg emberibb hangja van…
Ezzel a -túlságosan eltolódik a motorozás a túlzott elektronika/technika irányába- sajnos egyetértek. Persze lehet, hogy egyedi eset, de a három és fél éves motorom (dl650, 35e km) megint áll, mert szar az injektoron a léptető motor, de előtte csekkolni kellet a szenzorokat, meg a kompjútert, hogy lokalizálni lehessen a problémát. Korábban még a garancia idő alatt gyak. vázra bontották, mert valami érintkező miatt a jel nem jól továbbítódott. Most lassan két hónapja nem motorozok. Nem azt mondom, hogy nincs szükség technikai újításra, de azt érzem (pl a pénztárcámon), hogy a fejlődés a tömeggyártásra már nem feltétlenül csak pozitívan hat.
persze szubjektív és fotórol nehéz ítélni, de ez a honda úgy fest, mint egy szteroiddal felgyúrt papagáj
Először a gyártók versenyeztek, egyre több technikát pakoltak bele a motorokba, aztán egyre inkább jönnek az előírások, amik kusebb károsanyag-kibocsátást, kötelező blokkolásgátlót, onboard diagnosztikát írtak, írnak elő.
Nyilván az elektronika bizonyos szinten hasznos, a túlzott alkalmazása pedig egy másfajta motoros élményt nyújt, nem azt, amit esetleg mi tanultunk, szoktunk meg motorozás címszó alatt. Jó vagy rossz – nem tudom, mennyire élvezetes – szubektív.
Egyébként egyik ismerősőm hangoztatta, hogy az Ő motorja baromi unalmas bizonyos szinten (egyébként egy régebbi Honda), de ez nem gond, sőt kifejezetten jó, mert hosszú távon sokkal jobban szereti. bőven 100e felett van a motorjában…
A hozzászólók többségével egyetértek.
2 konkrét példa:
– az itt alább említett 2010-es új CBF1000F. Nincs telezsúfolva elektronikai kütyükkel, ugye? És mégis NULLA funfaktor!
– egyik korábbi motorom : V-STROM1000 : Nincs telezsúfolva elektronikai kütyükkel. És mégis VOLT funfaktor!
Amin perszer sokat rontott pl. az első futómű gyengesége, stb…de az más kérdés. A lényeg, hogy volt neki.
Szóval a FUNFAKTOR-t ne tessék az elektronikai belbeccsel azonosítani (én nem erről beszéltem!), sőt, talán épp ellenkezőleg!
De hogy még pontosabban fogalmazzak: én nem gondolnék minden esetben szoros összefüggést az elektronizáltság mértéke és a funfaktor között…lehet egy ilyen és egy olyan motorban is FF, igazából én a FF-t ÖNMAGÁBAN keresem (hisz ezért motorozok) és nem vagyok tekintettel/nem nézem/döntésemben nem számít/nem befolyásol az elektronikai varázslatok meg-, vagy nemléte.
Én nem értem ezt a fogalmat, vagyis azt nem értem, miért a motorban keresitek, én azt hittem, hogy Driver függő, legalábbis eddig én ha érezni akartam, magamnak kellett tenni értre nem a motornak… És volt már részem bőven FUN-ban a 150-es ETZ-m nyergében is.
És ha netán nem erről van szó, hanem adrenalinhajhászás, meg ereszd el a hajamat, akkor oda verenygép kell, nem ilyen katalógusmasinák. Legyen az egy kemény krossz, triál, jégmotor, vagy pályamasina, garantáltan leszakad a karod egy kemény futam után a koponyád meg préseli ki az agyadból a természetes drogokat.
Végezetül ha pedig az “elégedett, boldog mosoly” az említett jókedvtényező, ahhoz nekem bőven elég, ha már úton vagyok… az mindegy milyen gépen, honnan és hová…
Márk!
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az a bizonyos “ff” a motor, a vezető (esetleg plusz utas) és az út (terep) kombinációjából adódik.
Igen TeeJay, neked van igazad. Pontosan így gondolom én is.
Sorry tényleg fontos az aktuális útvonal, ráadásul talán ez a legösszetetteb tényező. Sokféle útvonal létezik ami nagy boldogságot okozhat, lehet az már jól bejárt szakasz, vagy sosem járt terep. De jó, hogy belegondoltam, már ki istaláltam a 7végét 🙂
markaszerviz, TeeJay, kornel72
Értem, mit mondtok és egyet is értek veletek, azonban én NEM eről beszéltem.
Én FF alatt pusztán csak azt az érzést (FF-t) értettem, amit a gép (önmagában, csak önmagától, mentesen minden más tényezőtől) tud (vagy nem tud) nyújtani a vezetőjének.
Amíg valaki nem tapasztalta meg ezt ÉS ennek a hiányát is – az nem fogja érteni, miről is beszélek, mit értek FunFactor alatt.
FF = lehet-e vele jót motorozni?
Ui.: valamint utalnék erre a hozzászólásomra is (ott talán jobban átérezhető a FF) : “Klasszikus vonalak, modern tartalom” című cikkben ez a hozzászólás : “A “régi-új” R1200R…”
Ui./2: TeeJay,
Neked pedig pontosan tudnod kellene, miről beszélek FF alatt, hiszen saját cikkedben (“A Ducati Monster wellness-kúrája”) így írtál:
“A 6000-es fordulatszámnál jelentkező 103 Newtonméteres nyomatékcsúcsot és a Szörny alacsony, 169 kilogrammos tömegét figyelembe véve a Ducati Monster igazán élménydús motorozás ígéretét hordozza magában.”
Pontosan erről beszélek.
Mindenféle egyéb tényezők nélkül, tehát nem figyelembe véve az utast és az út (terep) stb. stb. kombinációját.
Teljesen meg vagy értve és nem is kötözködni akartunk, mindenkinek kívánom, hogy olyan motoron vigyorogjon, amilyenen ízig-vérig jól érzi magát. Motorvásárlásnál ez a döntő, no meg a keret. De ha kompromisszumot kell kötni, márpedig kell, akkor sem kell csüggedni, szinte mindenből ki lehet hozni többet, mint ránézésre, hallásra, első kanyarra…