Hirdetés
Minden ország igyekszik tudatosítani az autóvezetőkben, hogy figyeljenek jobban a motorosokra. Hiszen köztudomású: nehezen észlelhetőek vagyunk, így számos baleset forrása, hogy az autóvezető egyszerűen nem észlel bennünket időben.
A svédek érdekes kisfilmmel hívják fel a figyelmet erre a problémára. A szokásosnál kicsit hosszabb filmecske eleje szinte sablonosan indul: madárdal, napsütés, friss virág, itt a tavasz, satöbbi. Svéd autóvezetőnk körültekintően közlekedik, a kismama élvezi a napsütést, satöbbi. Azután mégis megtörténik a baleset (persze hogy a semmiből előbukkanó motorossal), utána viszont egészen meglepő csattanóval ér véget a történet.
A végső kérdés: VALÓBAN LÁTHATATLANOK VAGYUNK?
Cimkék:
Idén immáron hetedik alkalommal szervezi meg a BMW Motoros Túraklub szinte legendásnak számító 24 órás túraversenyét.
Elolvasom »Tavaly egy hirtelen ötlettől vezérelve szerveztem egy olyan motoros túrát, amilyen korábban nem volt. Idén újra nekifutunk, csak más céllal. Gyere te is!
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Eza videoklip annyira sz@r, hogy a szomszédokban is lemehetett volna, csupán Vágási Feri bölcseletei hiányoznak a végéről.
Egyébként a téma meg az ötlet szuper, köszi a feltöltőnek!
Hát ne haragudjon meg senki ,de ez ritka sz@r.
Ez a téma mindig előjön a motoros szezon elején ,és a végefelé szépen elül.
Ja és közötte motorozunk:-))))))
Hogy valóban láthatatlanok vagyunk-e? Ne fővárosi álló kocsisorok közötti bujócskára gondoljunk!
Még a kilencvenes években egy citromsárga 125ös Suzuki enduróval Dombóvár közeli egyenesben úgy 90 körüli tempóval (természetesen!) mentem, a szemben lévő oldalon állt egy trabi. Balra indexelt, mint aki el akar indulni. A mögötte jövő autók rendre kikerülték. Mikor elfogytak, a trabi elindult, s azzal a lendülettel keresztbe állt előttem az úton. Telibe kaptam, majd jót dobbantottam a farostlemezen és átrepültem felette! Jöttek az angyalok, és jóelőre kipárnázták törölközőkkel és némi ruhaneművel a hátizsákom, majd a röppályámat a füves árok felé terelgették.
Az idős néni kiszált a kocsiból, a fejét fogta és mást nem tudott mondani:
-NEM LÁTTAM! NEM LÁTTAM!
A motor nem volt túl alacsony, mellesleg én sem, s nem mentem túl gyorsan, lámpám világított, fényes nappal volt…
Mi hiányozhatott? Talán olykor mégis láthatatlanok vagyunk…