A Korinthoszi-csatorna megvalósításának ötlete még az ókorban merült fel. A kereskedelem legelterjedtebb hosszútávú szállítóeszközeivel, a hajókkal akkoriban jó 400 kilométeres kitérőt kellett tenni, hogy a földszoros másik oldalára szállítsák a javakat. A csatornát Néró korában kezdték el építtetni rabszolgákkal, de a zsarnok halálával a vállalkozás abbamaradt. Végül az 1881-ben kezdődő 12 éves munka meghozta eredményét: korának legnagyobb mérnöki teljesítményeként a 6.3 kilométer hosszú, 21 méter széles és 8 méteres vízmélységű csatorna elkészült. Az üledékes kőzetbe vájt hajózási utat azonban az elmúlt bő száz évben többször is le kellett zárni, ugyanis a geologilag instabil környezetben sokszor volt már omlás. 1923-ban például annyi törmelék zúdult a vízbe, hogy a hajózási út két évig használhatatlan volt. A csatorna méretei azt mára a hajózás számára elavultá tették, viszont turistalátványosságnak nem utolsó.
Robbie Maddison, ausztrál motoros fenegyerek ezt a helyet választotta legújabb látványos mutatványához. A 85 méter hosszú ugrásnál már ő maga is produkált hosszabbat, ez inkább az olyan látványos mutatványainak a sorát bővíti, mint a Diadalívre röppenés, vagy éppen a Temzén átívelő Tower-híd átugrása. Mindenesetre a 100 méteres mélység felett nem lehetett akármilyen érzés átrepülni motorral!
banyek, a faszi abból él amit szeret csinálni, vannak még ilyenek, vagy csak felénk nem tenyésztik őket?
Ha már ilyen részletesen írtok a kor legnagyobb mérnöki teljesítményéről, illene azt is odatenni, kinek köszönhető:
„A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam a Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján.” (Wikipédia).