Henger, dugó, szelepek – muszáj ennek így lennie? A klasszikus dugattyús motor dominanciáját eddig nem sikerült más konstrukcióval kiváltani, a sikeresebb próbálkozások is maximum kuriózumnak tekinthetők.
A Peraves szupergolyó motorja talán fordulatot hozhatna ebben, de fenntartásaim azért vannak. A klasszikus négyütemű benzinmotorok termikus hatékonysága nagyságrendileg 30% lehet, míg a dízelek esetében ez az arány 45% körül mozog. Bár a tervező állítása szerint a motor működhet többféle üzemanyaggal is, az animációt és a képeket elnézve ettől a motortól sem várhatunk forradalmian üzemanyag-takarékos működést. Akkor mégis mitől forradalmi, kérdezhetnénk? Gondoljuk át, hogy egy egyszerű, de viszonylag hatékony benzinmotor mennyi mozgó alkatrészt tartalmaz, milyen összetett, és mennyi mindent kell ellenőrizni, karbantartani rajta, benne, hogy rendesen működjön. A szupergolyó előnye alapvetően a mozgó alkatrészek alacsony számából, a kisebb működési fordulatszámból ered.
A szupergolyó motor egy több részre bontott golyó, amelyben a dugó és a szelepek szerepét átveszi a golyó egy-egy szelvénye, melyek a forgástengellyel párhuzamosan is mozognak, és így a megfelelő kompressziót is előállítják. A vezérműtengely(ek) szerepét gyakorlatilag az említett szelvények axiális mozgását biztosító kerámia golyók veszik át, melyek a hengerként felfogható külső borítás ferde csatornáiban futnak. Az azonos teljesítmény kisebb fordulatszámon elérését a golyó két oldalán lévő kompresszorok is segítik. A BSPM-16-nak nevezett motor a 160 milliméter átmérőjű gömbbel 377 köbcentiméteres lökettérfogatot (?) tud felmutatni, melyből 2000-es fordulaton 14kW-os mechanikus teljesítményt sikerült kipréselni. A golyó szelvényei öntött vasból készültek, a motor teljes tömege így 21,5 kilogramm. A golyó megfelelő kiegyensúlyozottsága mellett ezt a fordulatszámot biztosan lehet növelni. Ha valamilyen „korszerűbb” könnyű ötvözetből készülne, akkor akár sportmotorokon is lehetne létjogosultsága. Technikailag csak néhány fenntartásom van vele. Mivel akárcsak a Wankel motorok esetében, a szupergolyónál is nagy a súrlódó felületek mérete, a kopás/kenés és a hűtés kérdése kritikusnak látszik, az alacsonyabb fordulatszám ellenére is.
Akárhogy is, a technikai problémák megoldása esetén sem látok fényes jövőt a mai világban egy tartós, kis karbantartást igénylő, kevés alkatrészből gyártható hatékony motornak. Talán nem véletlen, hogy 2006 óta csak az interneten bukkan fel a motorizációval foglalkozó sajtóban…
A felépítést és a működést bemutató animáció
