Bár sokan hallottak már a kormányszitálás nevű jelenségről, sok motoros (szerencsére) nem találkozott vele. Egy nem megfelelően karbantartott motornál azonban nagyobb eséllyel fordul elő a jelenség.
Tél van, a legtöbb kétkerekű megérdemelt pihenését tölti a garázs mélyén. Az átalakítások és a karbantartás időszaka ez a legtöbbünk számára. Ennek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Téli motoros szórakozás gyanánt motoros videókat néztem videómegosztókon, és újra elém került Paul Orritt 1999-es balesete (240-es tempónál esett, 6 bordája és mindkét lapockája eltörött, jobb keze összeroncsolódott és a kisujját amputálták).
Mielőtt valaki legyintene, hogy a Man TT egy gyorsasági verseny, és ez a közúton nem fordulhat elő, gondoljuk át a dolgot még egyszer. A mai korszerű motorkerékpárok tervezésekor a biztonság az egyik fő szempont, a motor szerkezete, súlypontja, annak vándorlása komoly szimulációkon megy át mielőtt akár egy motorspecifikus alkatrész gyártásba kerülne. A gyártók ilyen odafigyelése mellett sokan azt hiszik, hogy a kormányszitálás éppen ezért már csak a nagy teljesítményű sportmotorokon fordulhat elő.
Tény, hogy egy kifogástalan, gyári állapotú nagymotoron szinte csak a gázkar vehemens kezelésével lehet előidézni a jelenséget – nem véletlen, hogy egyes sportmotorokon már évek óta szériatartozék a kormányra szerelt csillapító. Ne feledjük azonban, hogy egy 100 lóerő körüli teljesítménnyel rendelkező csupasz 600-as is olyan erővel bír, hogy a jelenség akaratlanul is előidézhető, ebben a kategóriában viszont legfeljebb utólag felszerelt csillapítókkal találkozhatunk. Az ilyen eszközök sokat segítenek a kormányszitálás elkerülésében, ám ezek is karbantartást igényelnek. A nem megfelelő műszaki állapot sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint egy csillapító hiánya. Az egyik alapvető ok, amire sokan talán nem is gondolnak, a guminyomás. A kerekeknél maradva lehetséges okként a megfelelő centírozás hiányát is meg kell említenünk. A futómű megfelelő állapota is lényeges: az elöregedett teleszkópolaj vagy éppen a szimmeringek hibájából elfolyt olaj ugyanúgy hozzájárulhat a jelenséghez egy rosszabb útfelületen. A kormánycsapágyak nem megfelelő állapota sem csupán a kormány „lógását” és vezetési nehézségeket okozhatnak, hanem közrejátszhatnak egy szerencsétlen arcra esésben is. Végül, de nem utolsó sorban érdemes a kerekek egyenesfutását ellenőrizni, vagy ellenőriztetni.
Mit tehetünk, ha mégis az a kellemetlen helyzet áll elő, hogy tempós haladás közben a kormány elkezd önálló életet élni kezünkben? A legfontosabb, hogy ne nyúljunk a fékhez. Tipikus kezdő hiba, hogy egy vészhelyzetben a fékre rányúlva egy olyan helyzetben esik el az ember – akár úgy is, hogy nem blokkolja a kereket, csupán enyhén lassít -, amiből a motort higgadtan kezelve gond nélkül kijuthatna. Nincs ez másképp a kormányszitálásnál sem, a fékezés a legtöbb esetben nem hogy javítana a dolgon, de akár sokkal nagyobb bajba sodorhat minket. Hasonlóan rossz megoldás a gyorsítás. Emlékezzünk a motorozás fizikájára, a súlypont gyorsításkor hátra vándorol, az első kerékre így kisebb terhelés jut, ami szintén növelheti az oszcillációt. A helyes eljárás ebben a helyzetben a gáz fokozatos, lassú elvétele, a kormány biztos fogása (ne próbáljuk erőből megszüntetni a lengést, csak a motorról leesés esélyét növeljük vele) és testsúlyunk előre helyezése. Ha sikerült megszüntetni a problémát és túl vagyunk az első adrenalin sokkon, érdemes megállni és megvizsgálni a motor műszaki állapotát a fentiek figyelembe vételével. Bár az út széle nem egy műhely, de alapvető dolgokat minimalista eszközökkel is felmérhetünk.
A motorunk megfelelő műszaki állapota mellett érdemes a télen berozsdásodott tudásunkat is karbantartani. A szezon elején utcai motorosok számára is javasolt néhány pályanap beiktatása, vagy egy színvonalas motoros oktatáson részt venni. Megfelelő technikai tudással nem csak egy vad kormányszitálást úszhatunk meg épp bőrrel (és motorral), hanem intenzíven felkészülhetünk a nyári motorozásra.
