Nemrégiben írtunk hírt arról, hogy a Ducati kifejezte hajlandóságát, a Harley-Davidsonnal való összeolvadásra (értsd: megvenné egy részét). Valami biztosan „van” Harleyék háza táján, mert most meg attól hangosak a jól értesült források, hogy a Honda venné meg az amerikai ikont.
Valószínűleg a hír hallatán itthon is fanatikus motorosok ezrei kiáltják égbe emelt kézzel, hogy „inkább a halál mint a japán iga”, elképzelhetjük mi a helyzet a márka szülőföldjén. Az okosak onnan közelítik a kérdést, hogy egyáltalán lehetséges lenne-e egy ilyen skandallum. Sajnos a válasz az, hogy bizony igen.
Az érzelemmel gondolkodók szerint nem lehet, hogy a Harley vezetői belemenjenek egy ilyen üzletbe. A helyzet az, hogy a Harley is részvényesek kezében van, az ő közgyűlésük határoz ilyen kérdésekben. Ezek az emberek túlnyomó részt valószínűleg nem bőrruhás macsók, hanem pénzemberek. Sokkal inkább érdekli őket az elérhető profit, mint a márka történelme. Ez tehát nem akadály, ha gazdaságilag előnyös, az akvizíció megtörténik.
A másik akadály az anti-tröszt törvény lehet, hiszen egy ilyen manőverrel a Honda lefedné a motorkerékpár piac 60 százalékát Amerikában. Hogy ezt engedné-e a trösztellenes liga nem tudjuk, de az elemzők nem zárják ki a lehetőségét.
Soha nem ültem Harley-Davidsonon, de tisztelem azt, ami mások számára fontos. Ezért együttérzek a márka fanatikusaival és kívánom, hogy ne történhessen ilyen, az ő szemszögükből „rettenetes” akvizíció.
